Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Lépj most!

HTML

Klíma MA. És holnap?

Koppenhágai klíma csúcs blogja. A magyar globkrit mozgalom és a magyar civil szervezetek véleménye a klímaváltozásról és a politikai teendőkről. Készüljünk sivatagi életmódra, vagy abba hagyjuk a gázok eregetését? Megjegyzéseket, írásokat ide várjuk:

klimacsucs@gmail.com

Csatlakozz!

Bookmark and Share Subscribe

Climate Scoreboard

Friss topikok

110 milliárdos klímamutyi

2009.12.02. 02:05 Gaiaman

Tegnap a Lehet Más a Politika, a Fidesz után ráállt a kvótabizniszhez kapcsolódó kvótamutyi ügyre. Röviden a sztori arról szól, hogy az országoknak járó, ám nem felhasznált, üvegházhatású gáz kibocsátási kvótái eladásából származó pénzeket, a kormánynak zöld beruházásokra kellene költenie. A magyar kormány ezt próbálta kikerülni, de  az EU és a Greenpeace az orrára koppintott nyáron. Azóta a helyzet változatlan.

 Múlt héten a zöld ombudsman hivatala borította a bilit. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a számításai szerint kb 110 milliárd forintot nem forgattak bele a Zöld Berházási Rendszerbe. Az ombudsman szerint valójában, nem is a Környezetvédelmi Minisztérium a hunyó a dologban, hanem a Pénzügy. Ott folyatták át a Csehországból és Japánból befolyó pénzeket az államkassza feneketlenbugyraiba.

Ezeket a pénzeket a nemzetközi megállapodás szerint meg kellett volna pántlikázni, és egy fenntarthatóbb, zöldebb Magyarország építésébe kellett volna fektetni. A kedves politikusaink példálózhatnak a vitatható Panel Programmal, de Fülöp Sándor szerint visszás az, hogy a 2008. évi kvótabevételekből 14,5 milliárd forintot a kormány a 2008. évi Panel Program pályázatainak támogatására úgy kíván fordítani, hogy azzal már egyébként is biztosított állami forrásokat vált ki, nem pedig új környezetvédelmi célok megvalósulását segíti elő.
Valójában itt most nem a szokásos korrupt a rendszer dologról van szó, hogy a politikusok felélik az ország jövőjét blabla..Ezeket a köröket ismerjük. Itt az a lényeg, hogy a magyarok járatják le az egész klímakeretszerződést. Joggal lehet majd az államilag támogatott zöldberuházások ellen érvelni Koppenhágában, nemzetközi szinten: mert lám-lám, még a csökkentésben éltanuló magyarok is milyen rosszul bánnak ezzel a lehetőséggel. Mit várunk akkor Oroszországtól, Kínától vagy Afrikától? Zambiában még mindig rosszabb?
 

1 komment

Címkék: politika fidesz korrupció ombudsman klímaváltozás greenpeace kiotó mutyi kvóta fülöp sándor lmp klíma csúcs

La Via Campensina kiáltványa

2009.12.02. 01:56 Akira san

A Via Campesina nemzetközi parasztmozgalom aktívan részt fog venni a koppenhágai alternatív találkozókon. Ezzel a kiáltvánnyal hívják fel a világ figyelmét, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a tányérunkon kezdődik:

A Kistermelők hűtik le a Földet!

Kistermelők – nők és férfiak- a világ minden szegletéből Koppenhágában gyülekeznek majd decemberben, hogy képviseljék a klímakrízissel kapcsolatos javaslatukat. A fenntartható mezőgazdaság és a lokális élelmiszer-termelés valójában lehűti a Földet. A paraszti gazdálkodás megköti a talajban a szenet és kevesebb fosszilis üzemanyagot használó gépet és kémiai anyagot igényel. Ráadásul ha helyi ételeket eszünk, kevesebb energiát használunk el az élelmiszer föld körüli szállítására. Mivel az ipari mezőgazdaság szerepe hatalmas az üvegházhatású gázok kibocsátásában, az ipari monokultúrákról fenntartható kistermelői mezőgazdaságra való nagymértékű áttérés és a helyi piacok fejlesztése az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkenéséhez vezetne.

A fogyasztás visszafogására irányuló komoly programokkal párosítva egy ilyen terv minden kibocsátás-kereskedelemmel, biomérnökösködéssel és egyéb, a UNFCCC által jelenleg is tárgyalt technológiai és piaci megoldásokkal kapcsolatos megbeszéléseket lényegtelenné tehetne.

 

Mi úgy hisszük, hogy ezeket az elképzeléseket képviselni kell Koppenhágában. Mi úgy hisszük, muszáj meghallani az emberek hangját a világ minden tájáról. Az egyre növekvő globális demokratikus mozgalom az igazságosságért, más társadalmi mozgalmakkal együtt azért készül a COP 15 csúcsra, hogy ezeknek az ügyeknek a fontosságát hangsúlyozza.

Az emberek hangja sok formát ölthet, suttoghat vagy kiálthat, énekelhet vagy játszhat, beszélhet vagy vitatkozhat. A társadalmi mozgalmakkal története tanúsítja, hogy a tiltakozásnak is több formát ölthet. A la Via Campesina-nál a polgári engedetlenség mindig a élelmiszer-függetlenség védelmének stratégiai részét képezte, a vitával, politikai munkával és a valódi alternatívák népszerűsítésével együtt. Amikor több száz földműves foglal el egy transznacionális vállalat által megkaparintott földet, amikor ezrével gyülekeznek a WTO előtt és az agrárpiaci liberalizációk végét követelik, mi megvédjük az élethez való jogunkat. A jogunkat, hogy ellássuk a világot és saját magunkat étellel. A jogunkat a tiszteletre és a szegénységből való kiemelkedésre.

A La Via Campesina támogatja az erőszakmentes polgári engedetlenséget, és részt is vesz benne, ha egy igazságosabb és méltóbb társadalom fejlesztését szolgálja. Egyértelműen elutasítjuk az erőszakot, mint az aktivizmus formáját, mint ahogy elutasítjuk a zárt ajtók mögött megtárgyalt politikák erőszakosságát. A politikai döntések, amelyek a cégeket szennyezési kreditekhez juttatják, hogy aztán monokultúrás ültetvényeket hozzanak létre, erőszakos döntések, amelyek a távoli falvakban a földek elhagyásához, a földművelők ellenállásához, elnyomáshoz és a környezet pusztulásához vezetnek.

 

Határozottan elítéljük az elnyomó törvényeket, amelyeket Dániában hoztak az eltérő vélemények elnémítására. Az UNFCCC-re felkészülve összefogásra és mozgósításra szólítjuk fel a különböző, sokféleségükben gazdag társadalmi mozgalmakat. Mi hisszük, hogy egy magabiztos demokráciát csak erősíthet, ha engedi az embereket a világ minden tájáról, hogy megvédjék és kiteljesítsék az éghajlati- élelmiszeri és társadalmi igazságosságot.

 

Josie Riffaud, A La Via Campesina Nemzetközi Szervezőbizottságának tagja, és a klímaváltozás-ügy felelőse

Henry Saragih, A La Via Campesina főkoordinátora

Jakarta, 2009 november 6.

Szólj hozzá!

Címkék: klímaváltozás felhívás parasztok koppenhága 2009 via campesina

Ijesztő mértékben olvad az Antarktisz

2009.12.01. 19:06 Gaiaman

 Az index is ráállt a klímaváltozás sztorira. 

A kutatók eddig jobbára az északi sarkvidék jégtakarójának eltűnésétől tartottak, az Antarktisz jegét aránylag biztonságosnak tartották, többek között az ózonlyuk miatt, aminek az időjárásra gyakorolt hatása a felmelegedés ellen hat a sarkvidék felett. Most azonban az ENSZ Scientific Committee on Antarctic Research programjának tudósai (több mint száz kutató 13 országból) aggasztó adatokat tettek közzé az antarktiszi jéggel kapcsolatban.

antarktis

A sarkvidék nyugati felén (ez a kisebbik oldal a jellegzetes formájú félszigettel) a gleccserek ijesztő tempóban olvadnak, aminek a hosszú távú következménye a tengerszint drasztikus emelkedése lesz: ez száz év alatt akár másfél méter pluszt is jelenthet az eddig becsült 20-60 centiméteres emelkedés mellé. Ezt 2007-ben számolták ki szintén az ENSZkutatói, de akkor az Antarktisz és Grönland olvadását nem vették számításba.


Bár a sarkvidéki jégtakaró az 1980-as évek óta 11 százalékkal vastagodott, viszont a gleccserek, és a tengeri jég a globális felmelegedés miatt gyors ütemben tűnnek el. Ráadásul az üvegházhatást fokozó gázok mennyisége a légkörben még egy ideig valószínűleg nőni fog, míg az ózonlyuk már gyógyul, és a XXI. század második felére talán teljesen el is tűnik. Az ózonlyuk hatására kialakult erősebb szelek és az atmoszféra változásai megszűnnek, és ez tovább gyorsítja az olvadást. 2100-ra a tengeri jég harmada tűnhet el az Antarktisz környékéről.Az olvadásnak tragikus következményei lehetnek az élővilágra, mielőtt még a tengerszint emelkedése kezdene igazán kínos lenni a tengerparti városok számára. A pingvinek, halak és bálnák fő táplálékául szolgáló plankton mennyisége rövid időn belül megfeleződhet a felmelegedő vízben, alga- és korallfajok halhatnak ki, ha nem tudnak alkalmazkodni a megváltozó környezethez (és a változás gyorsabb annál, mint amihez alkalmazkodni tudnának). Ráadásul olyan invazív fajok tűnhetnek fel a felmelegedő sarkvidéken (mint a dél-amerikai sziklarákok), amelyek természetes ellenség híján mértéktelenül elszaporodva óriási pusztítást vihetnek végbe az ökoszisztémában.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: antarktisz klímaváltozás jégtakaró

Kína vállalásról és együttműködésről beszél

2009.12.01. 18:38 CsibaKata

Peking, 2009. november 30., hétfő (MTI) Kína a Nankingban tartott 12. Kína-EU csúcson hétfőn elhárította az újabb európai nyomást arra vonatkozóan, hogy hagyja erősödni valutáját, miközben megígérte, hogy mindent megtesz a közelgő koppenhágai klímakonferencia sikeréért.
A kínai nemzeti valuta árfolyamának kérdésében Pekingre nehezedő nyomás nem igazságos - vélte Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és Fredrik Reinfeldttel, az EU jelenlegi elnökségét adó Svédország miniszterelnökével folytatott megbeszéléseit követő tájékoztatóján. Ugyanakkor megerősítette, hogy az ország fokozatosan megteszi a maga lépéseit, de egyelőre a jüan stabilitásának megőrzésében érdekelt. A válságban megtapasztaltak is azt igazolják, hogy a világ is ebben érdekelt - mondta Ven.

Most egyes országok egyrészt szeretnék a jüant felértékeltetni, másrészről kereskedelmi protekcionista intézkedéseket hoznak Kína ellen - jegyezte meg a kínai kormányfő és később kifejezte reményét, hogy az EU enyhít a csúcstechnológiai exportot érintő korlátozásain.

A globális éghajlatváltozás kapcsán a miniszterelnök ismét leszögezte, hogy a károsanyag-kibocsátás visszafogásának tekintetében a fejlett országoknak kell elől járniuk, miközben anyagi támogatást kell biztosítaniuk a fejlődőknek, el kell látniuk modern technológiával a szegényebbeket. Egyben megerősítette Kína 2020-ra tett önkéntes vállalását a széndioxid kibocsátás csökkentésére.

    "Mindenki megteszi a maga kötelezettségvállalását" - mondta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Nankingban (Nanjing) - "majd meglátjuk a végén, hogy ezek a vállalások együttesen elegendőek lesznek-e ahhoz a minimumhoz, amit - a tudomány állása szerint - teljesítenünk kell. Egyelőre még nem tartunk ott" - jegyezte meg Barroso, aki sajtójelentések szerint kitért arra is, hogy az Európai Unió és Kína között vannak kérdések, amelyekben nincs egyetértés, de ugyanakkor a közös érdekek nem kérdőjelezhetők meg.

    A csúcsértekezlet öt együttműködési megállapodás aláírásával zárult. A megállapodások között szerepel tudományos és technológiai együttműködés, a közel kibocsátásmentes széntechnológia EU-Kína projekt második szakaszának elindítása, keretmegállapodás az építőipari energiahatékonyság és minőség területén, a kínai kereskedelem és befektetés fenntartható fejlesztését támogató rendszer és a hatékonyabb környezetvédelmi irányítás programja.

    A dokumentumok ünnepélyes aláírásán jelen volt Ven Csia-pao, José Manuel Durao Barroso és Fredrik Reinfeldt.

 

Szólj hozzá!

Tíz éve született meg a Mozgalom

2009.11.30. 22:30 Gaiaman

Magyarországon már kevesen emlékeznek rá, de a "nyugati" világban igazi történelmi mérföldkőként tartják számon a 10 éve, 1999. November 30-an Seattleben lezajlott eseményeket. A WTO ellenes tömegmegmozdulást sokan az alternatív-globálizációs mozgalom "születésnapjaként" tisztelik, és méltán, hiszen Amerika a vietnami háború elleni tiltakozások óta nem látott ehhez hasonló demonstrációt. A 60-80 ezer fős tiltakozás nem csak méreteiben volt felrázó, hanem összetételében is, hiszen hosszú idő óta először jött létre az ún. "szivárvány koalíció", hosszú ideje először találtak egymásra a különböző progresszív (elsősorban környezeti és fogyasztóvédő) civil szervezetek, alternatív vallási csoportok, diák szervezetek, szakszervezetek és társadalomkritikus mozgalmak. 


A célpont

A WTO (World Trade Organization, azaz a Kereskedelemi Világszervezet) 1995. január 1-jén jött létre, hogy felváltsa az 1947-ben megkötött GATT-ot (General Agreement on Tarriffs and Trade) azaz az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt. Szemben a GATT-al, amely gyakorlatilag egy az egyes országok közötti üzleti szerződés volt, a multilaterális WTO önálló jogi személyként tevékenykedett (tevékenykedik) azzal a fő céllal, hogy liberalizálja a nemzetközi kereskedelmet. Ennek fő eszköze az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok (vámok, exporttámogatások) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos lebontása, végső soron megszüntetése. Míg a hivatalos PR szerint a Kereskedelemi Világszervezet mindezt a szabad-kereskedelem legfőbb védelmezőjeként, és az összemberi jólét eléréséért teszi, kritikusai a WTO-ban látják a doktriner neoliberális gazdaságpolitika zászlóshajóját, mely nemes elvek leple alatt szűk gazdasági lobbiknak kíván törvényi úton megágyazni. Bár a WTO-nak igen sok tagországa van (ma már 153), és elvileg többségi szavazással, illetve konszenzuálisan dönt, napirendjét 1999-ben (és sokak szerint ma is) egyértelműen a leggazdagabb országok, azon belül is az ún. QUAD, azaz a "négyek" (az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán, és Kanada) határozzák meg.


A város

Miért pont Seattle? A város kiválasztása mellett három fő érv szólt. Egyfelől egy olyan nagyváros kellett, amelynek infrastruktúrája képes befogadni egy olyan gigarendezvényt, mint a WTO Miniszteri Csúcstalálkozója, ahol a résztvevő tárgyaló-delegációk puszta létszáma már önmagában is figyelemreméltó, nem is beszélve az "érdeklődőkről" (pl. a 3000 akkreditált újságíróról.) Ugyanakkor kifejezetten kerülni akarták a hagyományos progresszív-kozmopolita "tiltakozó-városokat", mint például New York, Chicago, vagy San Fransisco. (Seatlle mellett az alternatív helyszín Honolulu lett volna.) Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban, az akkori amerikai elnök, Bill Clinton nagy "vívmányaként" a miniszteri találkozó finanszírozását több lábra kívántak állítani, és olyan várost kerestek, ahol hagyományosan szívesen látják az "üzleti támogatókat".  Az üzleti oldalról, a ko-finanszírozást Phil Condit  (a Boeing akkori vezérigazgatója) és maga Bill Gates vezete. (A Microsoftnak és más informatikai óriásoknak, pl. a Nintendo, vagy a Concur Technologiesnak központja a Seattle-től nem mesze fekvő Richmondban található.) Utólag visszatekintve, az állami, illetve üzleti finanszírozást összemosó PP- konstrukció csak olaj volt a tűzre, hisz nagyon is plasztikusan megjelenítette, hogy a multinacionális óriásoknak mennyire meghatározó a szerepük a WTO működésében.

  

A Seattle-i Csata

 A tiltakozás tényét és tétjét nem rejtették véka alá. A demonstrálók célja egyértelműen a WTO csúcs megnehezítése, megzavarása volt.  A tüntetőket azonban egyáltalán nem vették komolyan. A New York Times a tehetetlen lúzerek Noé-bárkájának titulálta a tiltakozók koalícióját, mely fejlődés-ellenes kivonulókból, protekcionista szakszervezetisekből, és a 60-as évek iránt nosztalgiázó juppikból állt össze. Nagyot tévedtek!

Kora reggel, már virradat előtt több ezer fiatal jelent meg a rendezvénynek helyszínt adó Washington State Convention and Trade Center melletti Paramount Theatre előtt, ahol egy olyan "élőláncot" hoztak létre, amely gyakorlatilag áthatolhatatlan volt.  Nagyon is fegyelmezett csoportok helyezkedtek el a város "stratégiai pontjain"  ahol blokkolhatták a szállodák és a konferencia központ közötti közlekedési útvonalakat.  Mivel a résztvevők nem tudtak a helyszínre menni, a megnyitót kénytelenek voltak lemondani, s a város történetében először a polgármester behívta a Nemzeti Gárdát. Délre már több mint 50 ezer tüntető volt az utcákon.

A több ezer gárdista figyelmeztetés nélkül könnygázt és ideggázt vetett be, a gumilövedékeket használó egyenruhások koncepció nélkül, gyakorlatilag találomra kezdték el az oszlatást, mely tömeges és túlnyomó részt teljesen indokolatlan letartoztatásokhoz vezetett. Ekkor elszabadult a pokol, és elkezdődtek az agresszív események is. A média természetesen ezekre összpontosított, létrehozva egy olyan hamis képi-narratívát (amely azóta is él) egyenlőségjelet téve az alter-globalista tüntetők és a huligánok között. 

 

Odabent

A kongresszusi központban, a WTO „ügyintézői” próbálták figyelmen kívül hagyni az utcai eseményeket, ám a nézetkülönbségek nem csak odakint voltak élesek. A globális Dél, azaz a fejlődő államok képviselői felháborodtak azon, hogy az ígéretekkel ellentétben, a fejlett Észak (azaz a legtehetősebb államok) nem voltak hajlandók a Észak-Dél ellentéteket napirendre venni. A „négyek” tárgyalócsoportja, több száz! ügyvéddel, lobbistával és üzletemberrel kiegészülve próbálták csitítani a kedélyeket, de eredménytelenül. Végül Pápua Új Guinea kereskedelmi minisztere,  Michael Maue kimondta azt, ami amúgy is ott volt a levegőben: “Az utcán tüntetők tulajdonképpen a világ csendes többségét képviselik.” Késő este Bill Clinton felhívta Charlene Barshefskyt az Egyesült Államok Kereskedelmi Főtárgyalóját, és utasította, hogy fújják le a csúcstalálkozót. A hír futótűzként terjedt, az alulról jövő tiltakozó mozgalom elérte a célját.  

 

Seattle után

A seattlei események annyira megrázóak voltak, hogy hosszú ideig a WTO feloszlatásáról beszéltek, ám a „szabadkereskedelem” élharcosai nyilván nem hagyták ennyiben a dolgot. Először a már létező kereskedelmi szerződések (például a NAFTA) kibővítésén kezdtek dolgozni, aztán – amikor 2004-ben ez is elbukott – visszatértek a fejlődő országokkal kötendő „kölcsönös előnyökre építő” bilaterális megállapodásokhoz. Seattle óta majd minden WTO összejövetelt „odakint” tömegtüntetések kísérnek, míg „odabent” a fejlődő világ országai igyekeznek (több-kevesebb sikerrel) jobban megszervezni érdekei képviseletét. Ott ahol ez a két dimenzió találkozik (pl. a 2003-as miniszteri csúcson, melyet a mexikói Cancunban tartottak) általában sikerül feltartóztatni a  WTO mindent, minden áron liberalizálni és privatizálni akaró gépezetét.

 

Seattle szülöttei

Ami azonban sokkal fontosabb, mint az egyes WTO-s csaták konkrét kimenetele, hogy 10 évvel a seattlei események után, az akkori szórványos „anti-globalista” csoportokból mára már egy összefüggően cselekvő nemzetközi „alter-globalista” mozgalom lett.  A „Children of Seattle” nagyon sokat tanultak az akkori csatákból, és ez távolról sem kizárólag a demonstrációs kultúrát érinti. Seattleben létrejött egy olyan hálózati együttműködés, mely azóta nem csak hogy jelen van a különböző tiltakozó megmozdulásokon, végigkísérve a gazdasági globalizáció vezér-intézményeinek (WTO, Világbank, Valutaalap, G7, majd G8 csúcsok) rendezvényeit, hanem maga is megteremtette a saját és sajátos találkozási, tanácskozási pontjait (pl. Társadalmi Világfórumok), sőt a médiatorzulásokat kivédendő, létrehozta saját független média hálózatát is, az Indymediát. Hűen sokszínűségéhez, a szivárvány koalíció, olyan szerteágazó témákban tud együttesen megnyilvánulni, mint az iraki háború elleni megmozdulások, vagy a fejlődő világ országainak adósság-elengedése, vagy a globális felmelegedés.  Az elmúlt 10 évben a globális színtéren válságok sorozata (az élelmiszer-válság, az energia-válság, a pénzügyi-válság) jelezte, hogy a Seattleben ostorozott neoliberális gazdasági logika fenntarthatatlan és hosszútávon működésképtelen.  10 évet kellett várni azonban arra, hogy amit akkor és ott kizárólag a politika és a média által marginalizát "lázadók" mondtak ki, azt ma már a tudományos és politikai elit szájából is hallani lehessen: változtatni kell!

Aki a bővebb tudományosabb elemzéseket szereti, azoknak ajánlom Scheiring Gábor legújabb írását a Politikatudományi szemlébena Mozgalomról. Úgy látszik a seattleben elindult folyamat, már az akadémikus szférába is beszivárgott.:)

Aki könnyenfogyasztaható kultúrtermékekre vágyik a témában, annak ajánlom a Battle in Seattle című limoviet.

 

 

Voloumen/ DemNet elektronikus hírlevele

Szólj hozzá!

Címkék: mozgalom wto alterglob battle in seattle settle

Mit tehetünk a klímaváltozás ellen MOST? (1.rész)

2009.11.30. 11:10 Gaiaman

A Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! nem csupán egy üres jelszó. A mai fogyasztó társadalom kereslet vezérelt. Ezért ha képesek vagyunk átalakítani a saját fogyasztói preferenciáinkat, akkor képesek leszünk megváltoztatni az egész világot is! A klímaváltozás elleni küzdelem a tényérunkon kezdődik. A zöldek már a spájzban vannak.

A tippeket a német zöld barátaink oldaláról csentük el, és a Társadalomelméleti Kollégium lelkes önkéntesei ültették át magyar nyelvre.

 

  1. Vásárolj helyi termékeket. A boltban gyakrabban nézd meg a címkét, hogy vajon messziföldről érkezett-e az a gyümölcslé, amit venni készülsz.
  2. Vásárolj idénygyümölcsöket és -zöldségeket. Az eper januárban nagy luxus. Mert a természet fizeti meg, ha Dél-Afrikából repül a szádba.
  3. Egyél kevesebb húst. Mielőtt egy marhát levágnak, először neki is ennie kell. Mégpedig jöval többet, mint amennyi a végén hús tápértéke lesz.
  4. Vásárolj bio termékeket. Az ökológiai gazdaságokban a termékek előállítása kevesebb fosszílikus energiahordozó felhasználását igényli.
  5. Használj újrahasznosított papírt. Előállítása kevesebb energiát és vizet igényel.
  6. Használj újratölthető termékeket. A műanyagot is kőolajból állítják elő.
  7. Ne használj műanyag zacskókat. Lásd az előző pontban.
  8. Italokat nagyobb kiszerelésben vásárolj. Így arányosan kevesebb csomagolóanyagot használsz el.
  9. A hűtőt ne a sütő mellé állítsd. Egy hűvösebb helyen kevesebbet kell dolgoznia és így kevesebb energiát fogyaszt.
  10. Hagyj helyet a hűtő mögött. A hűtőszekrények belül hideget, kívül meleget csinálnak. Minél rosszabbul tudják leadni a meleget a környező levegőbe, annál több energiát fogyasztanak.
  11. Ne hagyd nyitva feleslegesen a hűtő ajtaját. Ilyet nem csinálunk.
  12. A forró ételeket először hagyd lehűlni. Csak aztán tedd a hűtőbe. Így annak kevesebb tennivalója lesz.
  13. A lefagyasztott élelmiszereket hagyd felolvadni. És csak aztán tedd a mikróba vagy a sütőbe.
  14. A lefagyasztott ételeket a hűtőszekrényben olvaszd fel. Ravasz kis trükk. Akinek sok ideje van, így jobban lehűtheti a frigó hűtőterét, és annak kevesebbet kell dolgoznia.
  15. Olvaszd le az eljegesedett fagyasztód. A jégpáncél csökkenti a hatásfokot.
  16. Ha elutazol, kapcsold ki a hűtőd. Ők használják a legtöbb áramot a háztartásokban. Kapcsold ki, ha senki sem használja (és az ajtaját hagyd nyitva)!
  17. Tegyél fedőt a fazékra. Kár hagyni elszökni az energiát gőz formájában.
  18. A lábosokat a megfelelő méretű főzőlapra tedd. Egy csomó energia kárbavész, ha túl nagy vagy túl kicsi a platni a fazékhoz képest.
  19. Főzz kuktával. A magasnyomású vízgőzben rövidebb a főzési idő.
  20. Használd fel a hulladékhőt. A villanytűzhelyek rengeteg energiát adnak le, miután kikapcsoltad őket. Használd fel ezt is!

 

Szólj hozzá!

Címkék: tipp fogyasztás klímaváltozás gondolkodj globálisan cselekedj lokálisan

A Koppenhágai Klímacsúcs – kérdések és válaszok

2009.11.30. 00:11 annakunkli

Ha már a csapból is a klímacsúcs folyik, de te még mindig nem tudod, hogy mi az, akkor íme néhány gyors kérdés és válasz:

 

Mi a klímaváltozás?

A fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj) égetésével üvegházhatású gázok (ÜHG) jutnak a levegőbe, visszafordíthatatlanul megváltoztatva a föld éghajlatát. Ezek a gázok ugyanis fokozzák a légkör hőmegtartó képességét és ezáltal globális átlaghőmérséklet-emelkedést okoznak. A tudomány jelenlegi állása szerint még egy 1,5°C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés is visszafordíthatatlan hatásokkal járhat, egy 2°C-os emelkedés pedig egészen biztosan éghajlati katasztrófához vezet. A katasztrófa elkerülése érdekében arra van szükség, hogy legkésőbb 2015-re tetőzzön, majd hirtelen lecsökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása a világon, olyan mértékben, hogy 2050-re a nulla szintet közelítse.

Magyarországnak van mitől félnie?

Igen. A medencehatás következtében Magyarország területén a föld átlagos felmelegedésénél kétszer nagyobb, akár 3–5°C-os átlaghőmérséklet-emelkedéssel is számolhatunk. Ez azt jelenti, hogy a jövőben évente majdnem negyven olyan napra számíthatunk, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölé emelkedik. A hőségnapokon a termelékenység nagy mértékben csökkenni fog, ami kihatással lesz az ország GDP-jére, emellett komoly károkat okozhatnak a hőséggel járó egészségügyi problémák is.

Egy ilyen mértékű felmelegedés során felborul az éves csapadékeloszlás: a korábbinál kisebb mennyiségű csapadék egyszerre, télen hullik majd le, ami gyakori árvizeket, valamint a talaj erodálását okozza, nyáron pedig hosszú aszályos hónapokra számíthatunk. Az Alföld egyes részei teljesen elsivatagosodnak, a talajvíz szintje csökken, és ezzel veszélybe kerül a mezőgazdasági területek öntözése, valamint a lakosság ivóvízellátása is.

 

Mi a Koppenhágai Klímacsúcs és miért fontos?

A Kiotói Jegyzőkönyv, amely jelenleg nemzetközi szinten meghatározza az ENSZ-tagállamok kibocsátás-csökkentési kötelezettségeit, 2012-ben lejár, ezért idén döntést kell hozni a megfelelő folytatásról, amely minden eddiginél erősebb kötelezettségvállalást tartalmaz. A koppenhágai csúcs az utolsó lehetőség arra, hogy a fejlett és fejlődő országok vezetői együttesen elkötelezzék magukat a klímaváltozás megállítása mellett, és olyan megállapodásra jussanak, amellyel elkerülhetőek a klímaváltozás katasztrofális hatásai. A konferencia két héten keresztül tart, december 7.-től 18.-ig.

 

Kik lesznek ott?

A konferencián az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (United Nations Framwork Convention on Climate Change, UNFCCC) 192 tagállama vesz részt. A Keretegyezmény legfőbb döntéshozó szerve a Felek Konferenciája (Conference of the Parties, COP, innen a csúcs hivatalos neve: COP15, azaz a 15. Felek Konferenciája) amely évente ül össze a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek képviseletében. Az idei csúcsra a környezetvédelmi miniszterek mellett várják a vezető állam- és kormányfőket és klímaszakértőket, emellett rengeteg újságíró és még több aktivista várható.

 

Mi a Klímacsúcs lényege?

A klímatudósok egyetértenek abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésének határt kell szabni majd rövid időn belül csökkenteni. Annak érdekében, hogy a globális felmelegedést a kritikus 2 fok alatt tartsuk, az 1990-es év kibocsátásának szintjéhez képest rövid távon (pl. 2015-ig) 25 – 40%-os csökkentésre van szükség és 80 – 95%-os csökkentésre 2050-ig. Eddig sajnos az ajánlatok alatta maradtak ezeknek a céloknak.

 

Ki csökkentsen?

Ez alapvető igazságossági kérdéseket vet fel. Az iparosodott államok, így az Egyesült Államok, Anglia vagy Japán bocsátotta ki messze a legtöbb ÜHG-t, így a csökkentés felelőssége is őket terheli a legnagyobb részben. Emellett azonban a feltörekvő gazdaságú államok, mint pl. India és Kína kibocsátása is egyre emelkedik. Mégis, ezek az államok összességében viszonylag alacsony karbonlábnyommal rendelkeznek mivel a népességük nagy része mély szegénységben él. Ők azzal érvelnek, hogy jogukban áll a szennyezést addig folytatni amíg az általános életszínvonal nem nő elfogadható szintre. A tárgyalásoknak kulcsfontosságú része a csökkentés felelősségek egyensúlyba hozása.

 

Mennyibe fog ez kerülni és ki állja a számlát?

A fő nehézség az, hogy míg az előnyök csak hosszú távon mutatkoznak meg, a költségek most keletkeznek. Sokan érvelnek amellett, hogy egy nem fosszilis energiahordozókon alapuló gazdaság sokkal költséghatékonyabb, de az átállás rengeteg pénzbe kerül. Az igazságosság pedig megköveteli, hogy a számlát azok az államok állják, akiknek a legnagyobb a része a környezetszennyezésben. Az Európai Unió becslése szerint 2020-tól a klímaváltozás költségeinek fedezésére évente mintegy 100 milliárd dollárra lesz szükség. Más becslések ennek akár a négyszeresét emlegetik. A legkívánatosabb az lenne, ha a feltörekvő államok kihagynák a fosszilis energia által meghatározott növekedési korszakot és rögtön a megújuló energiaforrásokból fedeznék óriási energiaszükségletüket. Akárhogy is, a fejlett államoknak példát kell mutatniuk ebben. A költségek megosztása így egy további kulcskérdése a konferenciának.

 

Mik a kilátások egy megállapodást illetően?

A szeptemberi barcelonai tárgyalások nem adnak okot derűlátásra, kötelező erővel bíró egyezmény nagy valószínűséggel nem fog születni, politikai keretmegállapodásnál többre nem igen számíthatunk. Amennyiben egyáltalán nem sikerülne megállapodásra jutni, húsz évnyi tárgyalások vesznének oda minden eredményükkel együtt és a világ rendületlenül menetelne a globális felmelegedés visszafordíthatatlan és egyre súlyosabb következményei felé.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: tudomány klímaváltozás co2 gyik figyelemfelhívás ars blogotica koppenhága 2009 klíma csúcs

Holnap is itt a Hülyeség kora

2009.11.29. 22:12 Gaiaman

Holnap lesz az Artemisszió Egyesület által szervezett klíma klubest, mindenkit várnak szeretettel!

Időpont: 2009. november 30-án hétfőn, 19 óra

Program:

19-20 óráig a dániai Krogerup népfőiskolán megrendezett nemzetközi Klímakövet Kurzus résztvevőinek előadása
20-21.30 óráig: A Hülyeség Kora c. angol klímafilm vetítése (magyar felirattal)
 
Helyszín: Docu Art Budapest, Ráday utca 18. (bejárat az Erkel utca felől)
 
Az est házigazdái dániai Krogerup népfőiskolán megrendezett Klímakövet Kurzus résztvevői, a nemzetközi képzés magyar partnere az Artemisszió Alapítvány volt.
 

A belépés ingyenes

A film trailere:

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: film klub videó klímaváltozás artemisszio

Az ENSZ vezető optimista

2009.11.28. 21:27 Klíma kommandó

Miért is ne lenne az, hiszen azért fizetik. Nevetségesnek ható kicstári optimizmusával tovább erodálja az ENSZ komolyságát a klímakérdésben. Valójában nagyon úgy fest, hogy az alternatív találkozónak, jóvel erősebb napirendje van, mint a "hivatalos" találkozónak. Most érdemi dolgokat csak a civilektől és az alternatív mozgalmaktól várhatunk. A kormányok politikája befuccsolt.

 


 

A piac és profit blogjának a beszámolója:

"Karnyújtásnyira van a megállapodás a decemberi koppenhágai klímacsúcson" - jelentette ki Ban-Ki Mun ENSZ-főtitkár a brit Nemzetközösség trinidadi csúcsértekezletén. Franciaország és Nagy-Britannia javasolta, hogy hozzanak létre egy világalapot, amelyből segítenék a szegény országokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

"Közös célunk, hogy megteremtsük a szilárd alapját egy jogilag kötelező érvényű, 2010-ben mihamarabb megkötendő klímaszerződésnek. Biztos vagyok abban, hogy haladunk e cél felé, mert minden egyes héten újabb és újabb elköteleződések, felajánlások érkeznek" a legkülönbözőbb országok részéről - tette hozzá a főtitkár egy klímavédelmi különtanácskozáson. Arra utalt: annak kevés esélye van, hogy a koppenhágai csúcson írják alá a szerződést. Arra kérte az állam- és kormányfőket, hogy a siker érdekében a csúcstalálkozó végén mindenképpen legyenek ott.

Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő, a koppenhágai csúcs házigazdája elmondta, hogy már 85 ország állam- vagy kormányfője jelezte részvételét a december 7-e és 18-a között megrendezendő értekezleten, és továbbiak is gondolkodnak rajta. Rasmussen felszólította a fejlett országokat: ajánljanak fel konkrét összegeket arra, hogy a szegény országok is teljesíteni tudják a globális felmelegedés csökkentésére teendő feladataikat. "Nem engedhetjük meg, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemről is a végtelenségig folyó vita legyen. Koppenhágában legfelső politikai szintű, szilárd elhatározások kellenek, hogy utána gyorsan megszülethessen a jogi keret" - mondta.

Világalap 

Előzőleg Gordon Brown brit kormányfő javasolta, hogy hozzanak létre egy évente 16,5 milliárd dolláros pénzalapot a fejlődő országok támogatására, de ebből már jövőre lehívható legyen pénz, ne csak 2013-tól, amikor a megszületendő új klímaszerződés életbe lép, mert mint mondta: "nem várhatunk addig".

Nicolas Sarkozy francia elnök - aki az ENSZ-főtitkárhoz és a dán kormányfőhöz hasonlóan különleges vendégként vett részt a nemzetközösségi csúcson, indoklása szerint a klíma témájának fontossága miatt - szintén javaslatot tett egy hasonló világalap, illetve egy környezetvédelmi világszervezet létrehozására. Utóbbi ellenőrizné a károsanyag-kibocsátás vállalt csökkentését az egyes országokban - mondta. A francia elnök is arra kérte az államférfiakat, különösen Barack Obama amerikai elnököt, hogy ne csak a koppenhágai csúcs elején legyenek ott, hanem a végén is.

Szólj hozzá!

Címkék: politika ensz klímaváltozás koppenhága 2009 klíma csúcs ban ki mun

Ábrák, számok és grafikonok

2009.11.27. 21:52 Gaiaman

Minden kutatás politikai. Nem csak az eredmények értelmezésében, de a kérdésfeltevés és a módszerek kiválasztása mögött is politikai okok vannak. Ezt jól az eszünkben tartva aduk közre scientia.hu ábrái közül párat.

 

Szólj hozzá!

Címkék: tudomány klímaváltozás grafikon ábra

Naomi Klein írása Koppenhága elé

2009.11.26. 13:16 Klíma kommandó

Alább közöljük Naomi Klein írásának fordítását. Naomi a No Logo könyvével a globkrit mozgalom egyik fő arccává vált. Figyelnek a szavaira, nem csak a zúgolódó tömegek, de a bársonyszékeiket féltő politikusok és vállalat vezetők is.

 

 

Koppenhága: A felnőtté váló Seattle

 A minap kaptam kézhez David Solnit és Rebecca Solnit The Battle of the Story of the Battle of Seattle c. munkájának kéziratát. A megjelenést a seattle-i WTO gyűlés megbénításának tizedik évfordulójára időzítették – az aktivisták tíz évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű koalíciója volt a szikra, ami lángra lobbantotta a globális „anticorporate” mozgalmat.

A könyv lebilincselő számvetést nyújt arról, mi is történt valójában Seattleben, de David Solnit-tel, a megbénítás kivitelezésében segédkező „közvetlen-cselekvés” guruval beszélgetve azt tapasztaltam, hogy a 1999-es események felidézése helyett sokkal szívesebben mesél a Koppenhágában megrendezésre kerülő ENSZ Klímacsúcsról és azokról az „éghajlati igazságossággal” kapcsolatos akciókról, amelyeket november 30-ára szerveznek Egyesült Államok-szerte.  „Ez kétség kívül egy seattleihez hasonló pillanat” – mondta David. „Az emberek ugrásra készek.”

Valóban van valami Seattlere emlékeztető a Koppenhágára való mozgósításban: a sokféle résztvevő szervezet; a különféle taktikák, amelyket alkalmazni fognak; és az aktivista-követelésekkel fellépni kész fejlődő országok. De Koppenhága nem pusztán Seattle megismétlése. Inkább úgy tűnik, mintha a progresszív malmok lassú őrölése olyan mozgalmat hozna létre, amely a korábbi időszak erősségeire épít, de egyben tanul is annak hibáiból.

A média által konzekvensen „antiglobalizációs”-nak nevezett mozgalmat leginkább azért kritizálták, mert a sérelmek hosszas listája mellett csak néhány konkrét alternatívájuk volt. A Koppenhágában összegyűlő mozgalom ezzel ellentétben egyetlen ügy – a klímaváltozás – köré szerveződik, a világ szinte összes problémáját magában foglaló koherens narratívát szőve ennek okáról és a megoldási javaslatokról. A narratíva szerint a klímaváltozás nem csak bizonyos szennyezési módok miatt történik, hanem a kapitalizmus háttérben meghúzódó logikája miatt, amely mindennél többre értékeli a rövidtávú profitot és a folyamatos növekedést. A kormányaink szeretnék velünk elhitetni, hogy ugyanezt a logikát követve – a „széndioxid”-nak nevezett, kereskedésre alkalmas áru megteremetésével; és a túlzott kibocsátást ellensúlyozandó, az erdők és megművelt területek „elnyelőkké” változtatásával, – megoldhatjuk az éghajlati válságot.

Koppenhágában az éghajlati igazságosságért küzdő aktivisták amellett fognak érvelni, hogy a széndioxid-kereskedelem, ahelyett, hogy kezelné a válságot, az atmoszféra eddig példátlan privatizációjához járul hozzá, ráadásul félő, hogy a volt-gyarmatok kvótáinak kisajátításához is vezet. Ezek a „piaci alapon működő megoldások” nem hogy képtelenek megoldani az éghajlati válságot, hanem drasztikus mértékben növelik a szegénységet és az egyenlőtlenséget, mivel a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb emberek egyrészt a klímaváltozás elsőszámú áldozatai, másrészről kísérleti nyulak, akiken a kvóta-kereskedelmi rendszer hatásait tesztelik.

A koppenhágai aktivisták azonban nem csak egyszerűen ellenkezni fognak. Elszántan rukkolnak majd elő olyan megoldásokkal, melyek egyidejűleg a kibocsátásokat és az egyenlőtlenségeket is csökkentik. A korábbi csúcstalálkozóktól eltérően, ahol az esetleges megoldásokat csak utólag gondolták át, Koppenhágában az alternatívák lesznek a rivaldafényben. A közvetlen cselekvésen alapuló „Climate Justice Action” összefogás például arra kérte aktivistáit, hogy december 16-án rohamozzák meg a konferenciaközpontot. Több aktivista az ún. „bike-bloc” (bringa-blokk) –hoz csatlakozva fog ennek a felhívásnak eleget tenni: együtt tekernek majd egy több száz régi bicikliből összebarkácsolt, eddig „az ellenállás új, ellenállhatatlan masinájával” néven emlegetett járművön.  Az akció célja nem az, hogy megbénítsák a klímacsúcsot, hanem hogy nyitottabbá tegyék és egyben egy olyan hellyé alakítsák, ahol lehetőség nyílik arra, „hogy  megvitatassuk tervezetünket, egy alulról szerveződő tervezetet, az éghajlati igazságosság tervezetét, a hamis megoldásokkal szembeszálló igazit… Ez a mi napunk lesz.”

Az aktivisták által felkínált megoldási javaslatok közül néhány megegyezik azokkal, melyeket a globális igazságosságért küzdő mozgalom már évek óta hirdet: helyi, fenntartható mezőgazdaság; kisebb és decentralizáltabb energia projektek; az őshonos lakók földhöz való jogának tisztelete; a fosszilis tüzelőanyagok földben hagyása; a zöld technológiákat sújtó védővámok enyhítése; mindezen lépéseket pedig a pénzügyi tranzakciók megadóztatásából és a nemzetközi adósságok eltörléséből lehetne finanszírozni. Van néhány új megoldás is, például az egyre növekvő igény arra, hogy a gazdagabb országok fizessenek a szegényebbeknek jóvátételt „éghajlati vétkeik” után. Ezek nem egyszerű kérdések, azonban manapság megtapasztalhattuk, micsoda forrásokat tudnak felvonultatni a kormányaink, hogy megmentsék az eliteket. Ahogyan egy Koppenhága-előtti szlogen fogalmaz: „Ha az éghajlat egy bank lenne, megmentettétek volna” – nem pedig a piac brutalitásának lenne kitéve.

A következetes narratíván és az alternatívák előtérbe helyezésén kívül több más változást is tapasztalhatunk: jobban átgondolt a közvetlen cselekvéshez való hozzáállás, amely felismeri, hogy a puszta beszéd helyett sürgősen tenni kell valamit, és egyben feltétlenül el akarja kerülni az agyonhasznált „rendőrök a tiltakozók ellen” forgatókönyvet. „Az akciónk polgári engedetlenség” mondja a december 16-ai akciók szervezője. „Legyőzünk minden fizikai akadályt, amely utunkat állja – de nem fogunk erőszakkal válaszolni, ha a rendőrség elmérgesítené a helyzetet.” (Vagyis lehetetlenség elkerülni, hogy a két hetes csúcs alatt ne kergetőzzenek néhányszor a rendőrök és a feketébe öltözött fiatalok; végül is Európában vagyunk.)

Egy évtizeddel ezelőtt, Seattle megbénítását követően azt írtam egy a New York Times-ban megjelent cikkemben, hogy a globalizáció radikálisan új formáját követelő mozgalom „nyitóbulijának lehettünk szemtanúi”. Mi lesz Koppenhága jelentősége? A kérdést feltettem John Jordannak is, akinek a Seattle-i történésekkel kapcsolatos jóslatát a No Logo c. könyvemben is idéztem.  Így válaszolt: „Ha Seattle a mozgalmak mozgalmának nyitópartija volt, akkor talán Koppenhága egy eljövendő korszak ünnepe lesz”.

Azonban arra is figyelmeztetett, hogy a felnőtté válás nem jelenti azt, hogy biztonságos keretek közé kellene szorítkozni, vagy a higgadt tárgyalások érdekében le kéne mondani a polgári engedetlenségről. „Remélem felnőttünk már annyira, hogy még engedetlenebbekké váljunk” mondja Jordan, „hiszen az emberiség földi történetének hamarosan vége szakadhat a túl sok engedelmesség miatt.”

 

fordítás: Jelinek Csaba TEK/CEU

Szólj hozzá!

Címkék: klímaváltozás naomi klein koppenhága 2009 klíma csúcs

Az Antropocénben nekünk embereknek kell (3.rész)

2009.11.22. 12:56 Gaiaman

 kijelölnünk a növekedés határait  

És mégis. A vállalati lobby és az ő hű szolgáik, „demokratikusan” megválasztott politikusaink, növelni akarják a kibocsátás-kereskedelem lehetőségeit, a technológia transzfert, és talán bevezetnék a szénadót is. Utóbbi semmi más, mint a jó öreg „privatizáld a profitot, szocializáld a költségeket” logikája. Az emberek tehát fizetni fognak a Shellnek, a Texaconak, kanadai bányavállalatoknak és argentin földgáz vállalatoknak, hogy szétrombolják ezer és ezer faj élővilágát és az őslakos közösségek lakhelyét az egész Amazonas-medencében – és természeten nem csak ott. Csak azért, mert a színháznak folytatódnia kell. Melyik színháznak? A termelés – fogyasztás – gazdasági növekedés ördögi színházának.  

A kötelességünk ezért nem az, hogy „mi” lecsökkentsük a kibocsátásunkat 20 százalékkal. Mert végül is kinek a kibocsátása ez? Az embereké vagy a vállalatoké? A kötelességünk az, hogy mi, emberek jelöljük ki a növekedés határait a profitorientált, arctalan, embertelen és elmebeteg vállalatok számára. Kötelességünk, hogy megállítsuk a túltermelés őrületét, ami szükségszerűen túlfogyasztáshoz vezet. Nincs több idő arra, hogy megvárjuk, amíg elérkeznek a növekedés természetes határai.  

és leállítani a vállalati lobbycsoportokat 

Mert a legjobb esetben is, a politikusok azt tanácsolják, hogy arra neveljük a gyerekeinket, hogy fogyasszanak kevesebbet. De mégis hogy gondolják a politikusok, hogy megmondjuk nekik, fogyasszanak kevesebbet, mikor az egész marketing- és reklámipar fénysebességgel mossa át az agyukat? Minden másodpercben kapják az agymosását a vállalatok által eladott tévékből, amiket a vállalatok csakis ezért árulnak, és semmi másért.  

ha meg akarjuk fékezni a katasztrófát! 

Miért van az, hogy semelyik politikus nem hajlandó elővenni a termelés kérdését és így a fosszilis energiahordozók kizsákmányolásának kérdését? Miért nem vagytok elég erősek ahhoz, hogy leállítsátok ezt az őrületet? Túl gyengék vagytok, vagy túl nagy a kísértés arra, hogy még egyszer utoljára csillagászati pénzeket keressetek egy kollektív társadalmi és természeti katasztrófán? Vagy mind csak a vállalati világ bábjai vagytok? És ti, vezérigazgatók, brókerek, spekulánsok és befektetők, kik vagytok ti valójában? Emberi lények vagytok, vagy semmi közötök az emberi fajhoz? Vannak gyerekeitek? Van szívetek? Vagy tökételesen kimosott agyú, pszichikailag és genetikailag manipulált ember-típusú bio-robotok vagytok, akiknek semmilyen érzése nem maradt, csak a „hatalom akarása”, a kényszer és kötelesség, hogy még több pénzt és még több pénzt és még több pénzt keressetek az emberek szenvedésén? 

 

Szólj hozzá!

Címkék: klímaváltozás koppenhága 2009 klíma csúcs

Az Antropocénben nekünk embereknek kell (2. rész)

2009.11.21. 12:50 Gaiaman

 Koppenhágában  

„Erősítsd a zöld növekedést” („Power Green Growth”) - a decemberi koppenhágai klímacsúcs szlogenje. Az üzletemberek azt próbálják nekünk eladni, hogy a kapitalizmus zöldre festésével, így megőrizve az uralkodó rendet és a hatalmi szerkezeteket a világban, a Földet meg lehet menteni. Az üzletemberek és az öko-technokraták új technológiákat javasolnak nekünk (geoengineering, nanotechnológia, szén megkötés, szintetikus biológia, mesterséges élet, genetikai manipuláció, stb.) és készek megállapodni a kibocsátás-kereskedelem növeléséről. A Big Business és a techno-tudomány arról álmodnak, hogy képesek a Föld önszabályzó és önfenntartó mechanizmusait mesterséges, emberek és az ő „hatékony technológiáik” által ellenőrzött ökoszisztémákkal helyettesíteni. 

A közeli jövőről beszélünk – legfeljebb 50-100 évről – (az unokáink ebben fognak élni, ha még élni fognak!), amely olyan feltételeket fog teremteni, melyek között ember még nem élt a faj rövid történelme alatt. Az emberiségnek nincs közös emlékezete arról a Földről, amelyet a kutatók 2050-re jeleznek nekünk. És mégis. Európai politikusainkarról tárgyalnak, hogy az EU 2020-ra 20százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, illetve 30százalékkal abban az esetben, ha más is velük játssza a játékot. Ez a legabszurdabb képmutatás valamennyi tudományos előrejelzés tükrében (IPCC, óceán- és klímakutatók, biodiverzitást figyelő intézetek, stb.) Mind a politikusok, mind az üzletemberek azt próbálják eladni nekünk, hogy a „hatékony termelésre, a hatékony energiahasználatra és a hatékony fogyasztásra” való áttéréssel kezelni tudjuk a Globális Felmelegedést. Azáltal, hogy a Kyoto-i Protokollnak megfelelően növeltük a piaci megoldások súlyát (kibocsátás-kereskedelem) a politikusok megpróbálják velünk elhitetni, hogy máris csökkentettük a „mi” kibocsátásunkat. De kérdezek valamit. Mit gondolsz, hogyan tudtuk „mi” csökkenteni a kibocsátásunkat (a világ kibocsátásának több mint 67 százalékáért az USA, Kína, az EU27, Oroszország, Japán, India, Kanada, Dél-Korea és Irán felelős) mikor ezekben az országokban kevesünknek van kevesebb dolga, mint 10 évvel ezelőtt volt? Talán kevesebb kocsink van? Vagy kevesebb gépünk? Ruhánk, műanyag zacskónk és játékaink? Kevesebbet utazunk? És a cégek vajon kevesebb olajat és földgázt és szenet zsákmányolnak ki? És kevesebb esőerdőt irtanak ki? Kevesebbet termelnek ők, és kevesebbet fogyasztunk mi? Hogyan tudtuk volna akkor lecsökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat? Kíváncsi vagyok, hogyan festik zöldre mindezt a politikusok.  

 

Szólj hozzá!

Címkék: klímaváltozás koppenhága 2009

Az Antropocénben nekünk embereknek kell (1.rész)

2009.11.19. 17:50 Klíma kommandó

A Föld. Ez a körülbelül 4,5 milliárd éves élő szervezet, ahol az Élet kényes bio-geo-kémiai egyensúlynak köszönhetően alakult ki, ahol nem kevesebb, mint 10 millió, de lehet, hogy 50 millió faj él, köztük az ember is, a történelem legnagyobb humanitárius és a többi fajt is alapvetően veszélyeztető katasztrófájához közeledik. 

A Holocénben több mint 10 ezer éven át, egészen az ipari forradalomig a levegő szén-dioxid koncentrációja 260-280 ppm között ingadozott. Az elmúlt 200 év emberi tevékenységének következtében globális üvegházhatás alakult ki az atmoszférában, ezt hívjuk Globális Felmelegedésnek. Most 384 ppm-nél tartunk. Ez tehát nem egy természetes felmelegedés, ahogy a klíma-szkeptikusok megpróbálják velünk ezt elhitetni. Ez egyértelműen az emberi tevékenység következménye.

Nyilvánvalóvá válik ez akkor, amikor megnézzük a sarkkutatók „jégrépáiból” leszűrt eredményeket: a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szén-dioxid más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a természetes CO2-források (vulkánok, állatok, emberek, stb.) által kibocsátott gáz. A jégrépák buborékaiban így tisztán kimutatható a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid. A fosszilis energiahordozók elégetésekor valójában hatalmas mennyiségű átalakult napenergiát szabadítunk fel. A fitoplanktonok és zooplanktonok anaerobikus, tömeges lebomlásának köszönhetően óriási mennyiségű biomassza alakult át évmilliók alatt a ma megtalálható kőolajjá és földgázzá. Ezt az energiát szabadítjuk fel 200 év óta! Ha holnap leállítanánk a világ összes szén-dioxid-kibocsátását, a levegő szén-dioxid-koncentrációja akkor is évezredeken keresztül nőne, a szén-dioxid magas élettartama miatt. A Globális Felmelegedés visszafordíthatatlan. 

(folyt.köv)

 

Szólj hozzá!

Címkék: klímaváltozás co2

AKtivizáld magad, hogy lassabb legyen a klímaváltozás!

2009.11.18. 11:08 Gaiaman


Talán már hallottál róla, hogy idén októberben bocsátott ki a Világbank 2 kutatója egy tanulmányt, amely szerint az állattartás hozzájárulása a klímaváltozáshoz legalább 51%. Ez azt jelenti, hogy haszonállattartás több felmelegedést okoz, mint az energiaszektor, a közlekedés, az ipar, tehát minden más együttvéve!
Ezzel szemben a decemberi Koppenhágai Klímacsúcsot úgy tervezik, hogy az állattartásról szinte szó sem fog esni.
 
Ezért a Global Call to Save the Planet nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozva a Globális Felmelegedés Munkacsoport megfogalmazott egy petíciót, amihez aláírást gyűjtünk, és eljuttatjuk hazánk Miniszterelnökéhez. Arra kérünk, hogy olvasd el a petíciónkat, és ha egyetértesz vele, légy szíves írd alá:
Néhány zöldszervezet annyit elért már, hogy Bajnai Gordon Miniszterelnök úr személyesen megy Koppenhágába.
 
Hangsúlyozzuk, hogy aláírásoddal nem fogadalmat teszel, hogy már vegetáriánus vagy, vagy az kívánsz lenni. Célunk annyi csupán, hogy a kormány komolyan foglalkozzon a klímaváltozás fő okával.
És kaphasson minden állampolgár hiteles és alapos tájékoztatást a témában.
 

Köszönjük a figyelmedet, és aláírásod, további kellemes napot!
 
Globális Felmelegedés Munkacsoport
info@globalisfelmelegedes.info
www.globalisfelmelegedes.info

1 komment

Címkék: klímaváltozás állatok aláírás co2 adó koppenhága 2009 flexitáriánus étrend globális felmelegedés munkacsoport

Megegyeztek, hogy Koppenhágában majd megegyeznek az időpontról, amikor majd megegyeznek.

2009.11.17. 17:07 CsibaKata

Az APEC vezetői támogatják a klímatárgyalásokkal kapcsolatos dán javaslatot

Befejeződött vasárnap Szingapúrban az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója, amelynek keretében a START-szerződést felváltó újabb egyezményről és az iráni atomdossziéról tárgyalt egymással Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök. A tanácskozáson konszenzus alakult ki arról, hogy a dán javaslatnak megfelelően két ütemben történjék a kiotói egyezményt felváltó nemzetközi klímavédelmi megállapodás kidolgozása - vasárnap közölte Michael Froman, az amerikai elnök gazdasági tanácsadója.

Froman szerint Obama és az APEC-csúcs többi résztvevője is támogatja Lars Loekke Rasmussen dán miniszterelnök javaslatát, hogy a decemberi koppenhágai klímacsúcson politikai döntés szülessen a kiotói egyezményt felváltó megállapodásról, és a végleges, jogilag kötelező egyezményt a későbbieken hozzák tető alá.

Michael Froman szerint az APEC-vezetők arra az álláspontra jutottak: irreális elvárni egy teljes, jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodás kidolgozását a 22 nap múlva kezdődő koppenhágai csúcsértekezletig.    

Az elmúlt két évben az ENSZ vezetésével kemény tárgyalások folytak olyan új globális, a Föld éghajlatának alakításáról szóló klímavédelmi egyezmény kidolgozásáról, amely felváltaná az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről 1997-ben kötött, 2012-ben lejáró kiotói egyezményt.    

A házigazda, Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő a minap 191 állam- és kormányfőt hívott meg az új egyezmény kidolgozásának szentelt decemberi koppenhágai klímavédelmi konferenciára.

 

Szólj hozzá!

Címkék: politika klímaváltozás irónia koppenhága 2009

Klíma klub nov 30-án

2009.11.17. 16:53 Klíma kommandó

Szeretettel meghívunk 2009. november 30-án hétfőn, 19 órára

az Artemisszió Alapítvány

 

KLÍMA KLUBESTJÉRE

Program:

19-20 óráig a dániai Krogerup népfőiskolán megrendezett nemzetközi Klímakövet Kurzus résztvevőinek előadása

20-21.30 óráig: A Hülyeség Kora c. angol klímafilm vetítése (magyar felirattal)


Age Of Stupid 

Helyszín: Docu Art Budapest, Ráday utca 18 (bejárat az Erkel utca felől)

 

 Az est házigazdái dániai Krogerup népfőiskolán megrendezett Klímakövet Kurzus résztvevői, a nemzetközi képzés magyar partnere az Artemisszió Alapítvány volt.

A belépés ingyenes.

 

  További információ:
Artemisszió Alapítvány
06 1 413 65 17
artemisz@artemisszio.hu

Szólj hozzá!

Címkék: film klub klímaváltozás figyelemfelhívás artemisszió

Nem volt elég idő a döntéselőkészítésre?

2009.11.16. 13:54 CsibaKata

A politikusok arra hivatkoznak, hogy az elkövetkező 20 nap már nem elég arra, hogy megfelelő módon előkészítsenek egy olyan horderejű tartalmi döntést, amelyet Koppenhágától várunk. És mit csináltak eddig? Gyanítom, hogy nem kirándulásokat szerveztek az eltűnt gleccserek helyére, a sivatagosodó alföldünkre vagy a kiszáradó afrikai folyók mellé.

Obama azt ígérte, hogy zöld pályára állítja Amerikát, de most óceánon keresztüli szabadkereskedelem mellett teszi le a voksot, ahelyett, hogy Amerika végre abból a természeti erőforrásból élne, amit az amerikai földrész nyújtani képes számára, és nem többől. Felteszem a transzkontinentális termékeket nem CO2 free vitorláshajókal, hanem üzemanyagzabáló és klímamelegítő tankerekkel fogják transzportálni.

Miért annyira nehéz felfogni, hogy nem kell például kínai motyó a boldogsághoz? Csak akkor, ha éppenséggel Kínában él az ember. Akkor magyar motyó nem kell hozzá.

Az MTI környezetvédelmi témájú híre, csak hogy tudjuk mire számíthatunk:

Az APEC vezetői nem ígérik a széndioxid-kibocsátás megfelezését    

Szingapúr, 2009. november 14., szombat (MTI/Reuters/AP)

Az ázsiai és csendes-óceáni országok vezetői szombati találkozójukon eltávolodtak attól a javaslattól, hogy 2050-ig felére csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Nyilatkozatuk eredeti szövegét annak ellenére "felvizezték", hogy Brazília előzőleg ígéretet tett saját kibocsátásának jelentős visszaszorítására a következő évtizedben.    

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján történt visszalépés tovább csökkenti a reményt, hogy az ENSZ decemberi klímacsúcsa olyan, jogilag kötelező keretet teremt, amelynek révén megelőzhető lenne, hogy a globális felmelegedés katasztrófákkal fenyegető mértéket öltsön.    

A közös nyilatkozat 1990-es szinthez képest 50 százalékos csökkentést tartalmazó tervezete szombat estére már csak azt a változatot tartalmazta, miszerint a kibocsátást - az elkövetkező évekre korlátozott tetőzése után - "lényegesen csökkenteni kell 2050-re, annak elismerésével, hogy a tetőzéshez szükséges időkeret hosszabb lesz a fejlődő gazdaságokban".    

Ha az "igen ellentmondásos" 50 százalékos csökkentés a nyilatkozatban marad, "az a tárgyalások megszakításához vezethetett volna" - jelentette ki újságírók előtt a kínai külügyminisztérium illetékese, akinek országát az üvegházhatást okozó gázok két legnagyobb kibocsátója közé sorolják a szintén az APEC-hez tartozó Egyesült Államokkal együtt.    

A fejlődő államok a gazdag országokat tartják felelősnek az emberiség jelenlegi károsanyag-kibocsátásának nagyobbik részéért, s azt hangoztatják, hogy rájuk hárul a felelősség, hogy elsőként jelentős csökkentéseket hajtsanak végre. Néhányan közülük attól tartanak, hogy ha nagyravágyó kötelezettségeket vállalnak, az megfojtja gazdaságuk növekedését, és megakadályozza a gazdagabb országokhoz való felzárkózásukat.    

Brazília pénteken mégis ígéretet tett arra, hogy károsanyag-kibocsátását 2020-ig az 1990-es szintre szorítja vissza, ami akár 20 százalékos csökkenést is jelenthet a Latin-Amerikában legerősebb brazil gazdaság által 2005-ben kibocsátott 2,1 millió tonna üvegházhatást okozó gázhoz képest.    

A brazil kormány elhatározását azonnal üdvözölte az Európai Unió.

A 21 országot tömörítő APEC csúcstalálkozójának napirendjén a klímavédelem mellett a világméretű gazdasági válságból való kilábalás és a kereskedelem liberalizációjának témája is szerepel.    

Ezzel kapcsolatban Barack Obama amerikai elnök szombaton előrevetítette egy széles körű ázsiai-csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet létrehozásának lehetőségét, bejelentve, hogy az Egyesült Államok csatlakozni szándékozik a Chile, Új-Zéland, Szingapúr és Brunei által már megalapított Transz-csendes-óceáni Partnerséghez (TPC). A hír, amelyet Obama még Szingapúrba utazása előtt, Tokióban jelentett be, tapsot váltott ki a szingapúri csúcson.    

Obama lépése egybecseng azokkal a felhívásokkal, amelyek szerint a globális válság leküzdéséhez inkább a szabadkereskedelem bővítésére van szükség mint protekcionista intézkedésekre.    

A tanácskozás szombati megnyitásakor felszólaló állam- és kormányfők közül Felipe Calderón mexikói elnök is azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi protekcionizmus komoly fenyegetést jelent a globális válságból való kilábalásra. Egyben bírálta, hogy az országával szomszédos Egyesült Államokban is ilyen, a szabadkereskedelemmel gyökeresen ellentétes tendenciák mutatkoznak. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szintén a kereskedelmet akadályozó korlátok lebontását szorgalmazta.    

Az APEC ausztrál kezdeményezésre jött létre még 1989-ben. Célja a szabadkereskedelem előmozdítása. A résztvevő országok együttesen a világ lakosságának több mint 40 százalékát, illetve a Föld teljes össztermékének 54, s kereskedelmének 43 százalékát adják.

Szólj hozzá!

Címkék: politika klímaváltozás koppenhága 2009 klíma csúcs

Magyar sivatag (földrajzi és politikai értelemben is)

2009.11.15. 16:58 Klíma kommandó

 A HVG úgy tűnik ráérzett, hogy a következő évtized meghatározó témája a klímaváltozás lesz, ezért újabb átfogó elemzést adott közre a legutóbbi számában. Ha így halad a HVG, megkaphatja év végén a klímabarát újság címet is ;)

Az elemzés rámutat, hogy az egyre inkább fenyegető elsivatgosodásra nem reagálnak a politikusaink időben. Miközben máshol már klímavédelmi miniszter dolgozik a témán, nálunk nincsennek érdemi lépések a klímaváltozás ügyében. Még a civilek átal beterjesztett klímatörvényt sem foadja el a parlament. A miniszterelnökünk meg keresztbe fekszik a közös EU-s klímavédelmi álláspontnak.

Magyarország! Ébresztő!

 

Szólj hozzá!

Meadows Magyarországon járt

2009.11.15. 14:30 Klíma kommandó

Az ökoforradalom prófétája meglátogatta kis hazánkat.

A HVG interjút is készített vele:

hvg.hu: Professzor úr, ön annyira okos! Hogyhogy nem kapott még Nobel-díjat?

Dennis L. Meadows: Környezetvédőknek nem szoktak Nobelt osztogatni. Al Gore volt amerikai alelnök megkapta, de ő sem a szaktudományokban, hanem béke-díjas lett. Meg aztán kaptam én is egyet, a japán Nobelt - a Japán-díjat, amivel idén tüntettek ki.


hvg.hu: Azt mondják, annyi interjút adott már, hogy belefáradt a nyilatkozatokba. Mondjon öt kérdést, amit még sosem tettek fel Önnek!

D. M.:
Évente legalább 50-300 beszédet tartok, egész életemben talán nyolcezer alkalommal kérdeztek előadások közben vagy interjúkban - nem emlékszem olyasmire, amiről még ne faggattak volna.

hvg.hu: Akkor jöjjenek a mi kérdéseink: legismertebb műve A növekedés határai, amelyet három szerzőtársával, köztük feleségével, Donellával közösen jegyez. A könyv egy globális számítógépes modellen alapul, amelyet a Római Klub megbízásából 1970-72-ben dolgoztak ki. Korábban annyit lehetett tudni, hogy az 1900 és 1975 közötti időszakra lefuttatva működött a modell. Az azóta eltelt több mint harminc évre mennyire érvényes ez?
 
D. M.:
Dán kutatók éppen most hasonlították a legfrissebb adatokkal az előrejelzésünket, és meglepő egyezéseket találtak.

hvg.hu: A pesszimista vagy az optimista jóslataikkal?

D. M.: A pesszimistákkal.

hvg.hu: Vagyis bekövetkezhet az, amitől 37 évvel ezelőtt próbálták megóvni a világot: a túl gyors népességnövekedés és a hirtelen gazdasági fejlődés túlcsorduláshoz, majd drasztikus visszaeséshez vezet, de a legjobb esetben is stagnálás következhet az erőforrások kimerülésével.

Dennis L. Meadows
© AP

D. M.:
Az adatok szerint megkezdődhetett az a hirtelen folyamat, amitől tartottunk.

hvg.hu: A mostani világválság is ebbe illik bele?

D. M.: Sokan azt mondják, a mi modellünket igazolja ez is. Szerintem nem, de valami igazság lehet benne. Egy hosszabb távú ciklus, az úgynevezett Kondratyev-ciklus kapitalista országokban tapasztalható, 50-60 évenként előforduló ingadozását éljük át most. De ez a válság összefügg az általunk előrejelzett problémákkal is. Hiszen az ingatlanlufi is a szűkös források miatt durrant ki Amerikában, ami aztán továbbgyűrűzött a pénzpiacokra, majd az egész gazdaságot recesszióba sodorta. 

hvg.hu: Hogyan hat az energiaforrások szűkössége az ingatlanpiacra?

D. M.: Egyszerű: a mostani krízis kiváltó oka az volt, hogy az amerikai másodrendű besorolású jelzáloghitelek bedőltek. A rossz adósoknak ugyanis választaniuk kellett: vagy a fűtést fizetik ki, vagy a házukra felvett hitelt törlesztik. Sokan a fűtést választották, mert a drága olaj miatt megnövekedett a számlájuk. E városközpontoktól távoli ingatlanok közben veszíteni kezdtek az értékükből, mert megközelítésük drágult, az egyre többe kerülő üzemanyag miatt. Amikor tehát a bankok árverezni kezdték a lefoglalt házakat, kiderült, hogy azok sokkal kevesebbet érnek, mint amennyire a hitelezők gondoltak - ez viszont a pénzügyi rendszert roppantotta meg.

hvg.hu: A CEU-n tartott eladásában és a konferencia közben rendezett sajtótájékoztatón egyaránt bírálta a magyar kormányzati terveket a vasúti szárnyvonalak bezárásáról. A svéd Anders Wijkmannal, a Római Klub alelnökével együtt butának, illetve holdkórosnak tartotta az ötletet - ahhoz hasonlította ezt, mintha a válság kellős közepén a kormány értéktelen jelzálogpapírokba fektette volna a pénzét.

D. M.: Egy német tanulmány szerint harminc év múlva a világ olajkitermelése felére csökken. Ez azt jelenti, hogy az üzemanyag tovább fog drágulni. Eközben Magyarországon autópályákat építenek, és visszafejlesztik az energiatakarékos vasutat. A szárnyvonalak bezárása a fővonalak forgalomcsökkenéséhez vezet majd, így később azokat is be lehet zárni.

hvg.hu: A sajtótájékoztatón nemcsak bírálta a magyar politikusokat. Sólyom Lászlót kifejezetten dicsérte, mint olyan államférfit, aki megértette a környezeti kihívásokat, és meg is próbál a nemzetközi színtéren fellépni a környezetvédelemért.

D. M.: Ez így van, a kérdés azonban az, hogy a magyarok mennyire támogatják ebben az elnöküket. Állítólag nem biztos, hogy újraválasztják Sólyom Lászlót.

hvg.hu: Rokoni szálak fűzik Magyarországhoz, hogy ennyire sokat foglalkozik velünk?

D. M.:
Nem, egyáltalán nem, de éltem is itt egy ideig. 1986-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanítottam, és akkor pár hónapot itt töltöttem. Egyébként az egyetem rendszerváltás utáni új nevét is én adtam... Az egyetem rektora, Csáki Csaba a rendszerváltáskor felhívott engem, hogy két névváltoztatási javaslat fekszik előtte. Az egyik szerint budapestinek, a másik szerint magyarnak kéne hívni az intézményt. Azt javasoltam, elégedjenek meg a szerényebb, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elnevezéssel. Így is lett.

hvg.hu: És mi az a Balaton Group, amelynek egyik létrehozója volt?

D. M.: Még a feleségem, Donella ismerkedett meg itt egy mérnök-közgazdásszal az ENSZ egyik konferenciáján. A magyar szakértőt nagyon érdekelték a fenntartható fejlődés problémái. Ez a magyar energiapolitikus felajánlotta Donellának, hogy szívesen látná a számítógépes világmodellek szakértőit, akiket a Balaton partjára hívna meg. Gondolkoztunk, aztán elfogadtuk az invitálást. Így kezdődött 1982-ben a Balaton-csoport tanácskozássorozata, amelynek 28. fordulóját rendeztük meg most szeptemberben. 

hvg.hu: Ki volt ez a magyar szakértő?

D. M.: Kapolyi László. Később miniszter lett, de 1989-ben azt mondta, nincs több pénze a tanácskozássorozat folytatására. Azóta a Balaton Group rendezvényeit mi finaszírozzuk. 

hvg.hu:  Hát, Kapolyi László azóta meggazdagodott, akár pénzelhetné is a fórumot. Tudományos emberként került egyébként olyan helyzetbe, ami etikai konfliktust okozott önnek?

D. M.: Egyszer kaptam volna egy félmillió dolláros megbízást, de cserébe olyasmit kértek volna, ami ellentétes volt a meggyőződésemmel. Visszautasítottam, és ezt megdöbbenéssel fogadták  a projekt gazdái;  addig még nem találkoztak olyan emberrel, aki ellenállt volna a pénzüknek.

Szólj hozzá!

Címkék: interjú hvg klímaváltozás meadows

Védd a klímát, legyél vegan!

2009.11.12. 16:32 Klíma kommandó

Vagy legalább csak egy kicsit kevesebb húst kellene enned.

 Egy brit tudományos kutatás szerint a flexitáriánus menüre való áttérés sokat segíthetne a klímavédelemben. Ennek a majdnem-vega tápálálkozási módnak lényege, hogy követői bár leginkább növényi eredetű ételeket fogyasztanak, de néha húst is esznek.

Az van az ügy hátterében, hogy egyrészt 6-szor annyi energia szükségeltetik egy húsból kinyert kalória előíllításához, mint egy növényből származó kalóriához. A tehenek és más kérődzők emésztése során felszabaduló gázok pedig nagyobb hatással vannak a felmelegedésre, mint az ipari termelésből származóak.  

A metán-adó ötletének a kifejtése, még tarsolyban van, de nem soká előrukkolunk vele

 

 

 

5 komment

Címkék: klímaváltozás vegan flexitáriánus étrend

Nem nézzük el!

2009.11.12. 00:56 Klíma kommandó

 Köszönjük a Kétfarkú valóságteremtőknek

Szólj hozzá!

Címkék: klímaváltozás mkkp irónia figyelemfelhívás

Eredményt akarunk!

2009.11.11. 19:37 CsibaKata

A klímacsúcs kimenetelét latolgatva, az erről szóló konferenciákat, tanulmányokat, írásokat, véleményeket figyelve elég elkeserítő a kép. A legtöbb írás és elemzés nem túl pozitív, azt predesztinálják, hogy valószínűleg nem fog tudni megszületni a civil zöldek által olyan nagyon áhított hatásos cselekvési terv, mely végre környezettudatos és föld barát pályára állítja - nem a bolygónkkat - hanem a saját fejünkket, kollektív gondolkodásunkkat.

Olyan vélemények és tendenciák kezdtek el szárnyat bontogatni, melyek félővé teszik, hogy a maratoni egyeztetési és vitasorozatok eredménye legjobb esetben is csak egy újabb tárgyalási időpont kitűzése lehet. Rosszabb esetben pusztán a további látszat-tevékenységekre való pénzért lobbiznak majd a résztvevő politikusok. Ez elkeserítő, bosszantó és felettébb frusztráló, főleg ha az ember itthon, ebben a pici és a klímaváltozás következményeként várható száradással súlytott kis országban küzd és harcol a környezetvédelem ezen ágazatában a következő generációk esélyeiért.

Azon töprengtem, hogyha minden elemzés erre utal, hogyha minden írás azt mondja, hogy a résztvevők úgysem tudnak megegyezni számos kérdésben, hogy nem előzte meg kellő számú egyeztetés az eseményeket, hogy nem lesz lehetőség az ámokfutó életmódunk leállítására, hogy érdekvitába fog torkollani az amúgy bolygómentő csúcs, akkor vajon minek megyünk mi zöld civilek egyáltalán ki, minek pöfögtetünk ki annyi CO2-t az utazás során.

Ezek a jóslatok azok, amelyek önbeteljesítőek lehetnek, ha hagyjuk magunkat meggyőzni általuk, ha engedjük, hogy egy meg nem történt esemény megtippelése a tipp irányába terelje az eseményeket. Ha ezen hírek miatt kisebb lesz a civilek figyelme, ha ezek miatt lankad az aktivitás, és csökken a politikusokra gyakorolt jótékony nyomás, ami nem más mint a társadalmi támogatás, akkor a tipp próféciává válik.

Ne engedd!!!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ne hagyd a szomszédodnak se, hogy figyelmen kívül hagyja a környezeti problémákat. A klímaváltozás itt van a nyakunkon, már rég lépnünk kellett volna, már rég reagálnunk kellett volna, és még most is csak a téblábolás megy, ahelyett hogy generációkon át lépésről lépésre fenntartható pályára és gondolkodásmódra állnánk végre.

Úgyhogy figyeljétek minél többen a Koppenhágai eseményeket, írjatok a képviselőiteknek, beszéljetek róla otthon, munkahelyen, társaságbna, vagy magatokban...mindegy. Legyen decemberig mindennapi téma a klímaváltozás, hogy a politikusok ne tehessék meg, hogy nem lépnek végre pozitív irányba!

Szólj hozzá!

Címkék: politika klímaváltozás figyelemfelhívás koppenhága 2009 klíma csúcs tudatformálás

Klímaváltozás: üzlet lesz vagy megoldás?

2009.11.10. 13:17 Klíma kommandó

 

"Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal

a gondolkodásmóddal, amivel létrehoztuk őket."

Albert Einstein

 

A klímaváltozás a nyakunkon van. Az eddigi megoldások (Kiotói protokoll) csak tovább gerjesztették azt a folyamatot, ami okozta az eddigi hatásokat. A kiotói protokoll lényege abban áll, hogy a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok ipari kibocsátására kvótákat szabtak ki, és ezekkel a kibocsátási kvótákkal az államok kvázi-szabadon rendelkezhettek, és kereskedhettek vele. A rendszer látványosan megbukott. A CO2 emisszió kvóta piaci értéke mára gyakorlatilag 0 ett (a 16  euró / tonna ár mellett lazán megéri szennyezni), de előtte pár ország (köztük a klímaforintokat elsunnyogó Magyarország) jól járt az üzleten. A Business as Ususal megoldás ezúttal sokaknak anyagilag kifizetődő volt, de a problémát inkább csak elfedte.

Ennek a kudarcnak több oka is volt. A legfőbb az, hogy nem hozott a rendszer paradigmaváltást. Az okokat nem szűntette meg, csak a felületi kezelés kívánt. A fő okot mindannyian látjuk, csak nem merünk kimozdulni a komfortzónánkból. Ha valódi megoldást keresünk, akkor  a gondolati keretet kell megváltoztatni. A szabadpiaci logika, melyet a tőkehalmozás mozgat, nem tudja a saját mellékhatásait a rendszerén belül kezelni. Kőkemény nemzetközi szintű állami beavatkozásra van szükség.

A probléma gyökerét most nem tudjuk kitépni, mert ahhoz globálisan fel kellene hagyni a pazarló életmóddal. Korlátozni kellene az autóhasználatot, megállítani az őserdők, és az erdők kiirtását (nem lenne olcsó IKEJA bútor), Északon le kellene mondani olyan élvezeti cikkekről, mint a kávé vagy a csokoládé. Ezek a lépéseket nem lennének hajlandóak megtenni az emberek egyik napról a másikra.

A klíma kommandó azokat a hangokat támogatja, akik az üvegházhatású gázok mindegyikének a kibocsátására globális adót vetnének ki. A szén-dioxid adó ötletét Franciaország már felkarolta, az EU is napirendre tűzi jövőre, Európában külön mozgalom foglalkozik ezzel az üggyel, Magyarországon eddig csak az LMP programjában szerepel.

Szerintünk nem csupán a CO2-re, hanem a metánra is ki kell terjszteni a az adót. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az ipari, hanem a mezőgazdasági kibocsátást is adóval kell terhelni. Ennek az intézkedésnek a hatásairól fog majd szólni a következő poszt…

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kiotó co2 adó klmaváltozás

Tánc a klímáért!

2009.11.09. 19:13 Klíma kommandó

Kelj fel és táncolj! Meddig várunk még? Fogjunk össze!

1 komment

Címkék: videó tánc klímaváltozás figyelemfelhívás