Koppenhágában
„Erősítsd a zöld növekedést” („Power Green Growth”) - a decemberi koppenhágai klímacsúcs szlogenje. Az üzletemberek azt próbálják nekünk eladni, hogy a kapitalizmus zöldre festésével, így megőrizve az uralkodó rendet és a hatalmi szerkezeteket a világban, a Földet meg lehet menteni. Az üzletemberek és az öko-technokraták új technológiákat javasolnak nekünk (geoengineering, nanotechnológia, szén megkötés, szintetikus biológia, mesterséges élet, genetikai manipuláció, stb.) és készek megállapodni a kibocsátás-kereskedelem növeléséről. A Big Business és a techno-tudomány arról álmodnak, hogy képesek a Föld önszabályzó és önfenntartó mechanizmusait mesterséges, emberek és az ő „hatékony technológiáik” által ellenőrzött ökoszisztémákkal helyettesíteni.
A közeli jövőről beszélünk – legfeljebb 50-100 évről – (az unokáink ebben fognak élni, ha még élni fognak!), amely olyan feltételeket fog teremteni, melyek között ember még nem élt a faj rövid történelme alatt. Az emberiségnek nincs közös emlékezete arról a Földről, amelyet a kutatók 2050-re jeleznek nekünk. És mégis. Európai politikusainkarról tárgyalnak, hogy az EU 2020-ra 20százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, illetve 30százalékkal abban az esetben, ha más is velük játssza a játékot. Ez a legabszurdabb képmutatás valamennyi tudományos előrejelzés tükrében (IPCC, óceán- és klímakutatók, biodiverzitást figyelő intézetek, stb.) Mind a politikusok, mind az üzletemberek azt próbálják eladni nekünk, hogy a „hatékony termelésre, a hatékony energiahasználatra és a hatékony fogyasztásra” való áttéréssel kezelni tudjuk a Globális Felmelegedést. Azáltal, hogy a Kyoto-i Protokollnak megfelelően növeltük a piaci megoldások súlyát (kibocsátás-kereskedelem) a politikusok megpróbálják velünk elhitetni, hogy máris csökkentettük a „mi” kibocsátásunkat. De kérdezek valamit. Mit gondolsz, hogyan tudtuk „mi” csökkenteni a kibocsátásunkat (a világ kibocsátásának több mint 67 százalékáért az USA, Kína, az EU27, Oroszország, Japán, India, Kanada, Dél-Korea és Irán felelős) mikor ezekben az országokban kevesünknek van kevesebb dolga, mint 10 évvel ezelőtt volt? Talán kevesebb kocsink van? Vagy kevesebb gépünk? Ruhánk, műanyag zacskónk és játékaink? Kevesebbet utazunk? És a cégek vajon kevesebb olajat és földgázt és szenet zsákmányolnak ki? És kevesebb esőerdőt irtanak ki? Kevesebbet termelnek ők, és kevesebbet fogyasztunk mi? Hogyan tudtuk volna akkor lecsökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat? Kíváncsi vagyok, hogyan festik zöldre mindezt a politikusok.
