Ma délben megszületett végre a megállapodás, a Koppenhágai Egyezmény. Az alábbiakban összefoglalom, mit is tud - vagy inkább, mit nem tud, mert utóbbiból van a több...

- A Koppenhágai Egyezményt a legtöbb ország csak tudomásul vette, mivel nem jogilag kötelező, csak politikai egyezség, nem is kell aláírni. Nem csoda, hiszen egyetlen (korábban már megfogalmazott) célszámot tartalmaz: azt, hogy a század végéig lehetőleg a 2 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési határszinten belül kell maradni. 

- Az Egyezmény nem határoz meg kibocsátás-csökkentési célszámot a fejletteknek sem 2020-ra, sem 2050-re, ezeket mind 2010 februárjáig halasztja. A fejlett gazdag országok nem kötelezték el magukat egy 40%-os kibocsátás-csökkentés mellett 2020-ra (1990-hez képest). E csökkentéseket hazai szinten kellene teljesíteni – offsetting* nélkül. 

- A fejlett országok nem ismerték el mindazt a klímavédelmi adósságot, amellyel a fejlődő országoknak tartoznak az évtizedek óta tartó szennyezés miatt. Csak nagyon kevés összeget ajánlottak fel gyorstámogatásként a fejlõdõknek 2012-ig (30 Mrd USD), és a hosszútávú támogatás mellett is csak kötelezettség nélkül 'elhatározták magukat' (100 Mrd USD/év elvileg, szemben a szükséges 150-450 Mrd USD/év szükséges összeggel).

- A Világbankot és klímavédelmi alapjait nem vetették el, annak ellenére, hogy a fejlődő országok adósságait kimutathatóan növelik és olyan fosszilis ill. nem tiszta energiákat népszerűsítenek, mint a “tiszta szén” (ez olyan, mint a vegetariánus tigris)

- Az erdőket még mindig beszámítják az offsetting-be, és ez hátráltatja a valódi éghajlatvédelmet és az erõirtás megfékezését. Különösen, hogy a szöveg alapján a monokultúrás, környezetileg és az őslakosok számára problémás ültetvények is erdőnek számítanak, márpedig messze nem azok.

- Az olyan klímavédelmi álválaszok, mint az atomenergia vagy az agroüzemanyagok, nem lettek kizárva az ENSZ tárgyalásokból.

*ofsetting = Rugalmassági mechanizmus, melynek során a fejlett országok a fejlõdõ országokban végrehajtott kibocsátáscsökkentõ beruházásaikat is hozzászámolják a kibocsátáscsökkentési vállalásaikhoz.