kijelölnünk a növekedés határait  

És mégis. A vállalati lobby és az ő hű szolgáik, „demokratikusan” megválasztott politikusaink, növelni akarják a kibocsátás-kereskedelem lehetőségeit, a technológia transzfert, és talán bevezetnék a szénadót is. Utóbbi semmi más, mint a jó öreg „privatizáld a profitot, szocializáld a költségeket” logikája. Az emberek tehát fizetni fognak a Shellnek, a Texaconak, kanadai bányavállalatoknak és argentin földgáz vállalatoknak, hogy szétrombolják ezer és ezer faj élővilágát és az őslakos közösségek lakhelyét az egész Amazonas-medencében – és természeten nem csak ott. Csak azért, mert a színháznak folytatódnia kell. Melyik színháznak? A termelés – fogyasztás – gazdasági növekedés ördögi színházának.  

A kötelességünk ezért nem az, hogy „mi” lecsökkentsük a kibocsátásunkat 20 százalékkal. Mert végül is kinek a kibocsátása ez? Az embereké vagy a vállalatoké? A kötelességünk az, hogy mi, emberek jelöljük ki a növekedés határait a profitorientált, arctalan, embertelen és elmebeteg vállalatok számára. Kötelességünk, hogy megállítsuk a túltermelés őrületét, ami szükségszerűen túlfogyasztáshoz vezet. Nincs több idő arra, hogy megvárjuk, amíg elérkeznek a növekedés természetes határai.  

és leállítani a vállalati lobbycsoportokat 

Mert a legjobb esetben is, a politikusok azt tanácsolják, hogy arra neveljük a gyerekeinket, hogy fogyasszanak kevesebbet. De mégis hogy gondolják a politikusok, hogy megmondjuk nekik, fogyasszanak kevesebbet, mikor az egész marketing- és reklámipar fénysebességgel mossa át az agyukat? Minden másodpercben kapják az agymosását a vállalatok által eladott tévékből, amiket a vállalatok csakis ezért árulnak, és semmi másért.  

ha meg akarjuk fékezni a katasztrófát! 

Miért van az, hogy semelyik politikus nem hajlandó elővenni a termelés kérdését és így a fosszilis energiahordozók kizsákmányolásának kérdését? Miért nem vagytok elég erősek ahhoz, hogy leállítsátok ezt az őrületet? Túl gyengék vagytok, vagy túl nagy a kísértés arra, hogy még egyszer utoljára csillagászati pénzeket keressetek egy kollektív társadalmi és természeti katasztrófán? Vagy mind csak a vállalati világ bábjai vagytok? És ti, vezérigazgatók, brókerek, spekulánsok és befektetők, kik vagytok ti valójában? Emberi lények vagytok, vagy semmi közötök az emberi fajhoz? Vannak gyerekeitek? Van szívetek? Vagy tökételesen kimosott agyú, pszichikailag és genetikailag manipulált ember-típusú bio-robotok vagytok, akiknek semmilyen érzése nem maradt, csak a „hatalom akarása”, a kényszer és kötelesség, hogy még több pénzt és még több pénzt és még több pénzt keressetek az emberek szenvedésén?