A globális éghajlatváltozás lényegével és fogalmaival a hazai lakosság tisztában van, azonban az emberek döntő többsége ezt  természeti veszélynek tekinti, a sokkal inkább húsba vágó gazdasági és társadalmi következményekre szinte senki sem gondol – derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Cognative közös 2009 decemberi kutatásából.

A kutatás során, reprezentatív mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg.

A felmérés eredményei alapján kiderül, hogy a magyar lakosság 92%-a hallott már a klímaváltozásról.

Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik a klímaváltozásnak a megkérdezettek spontán módon szinte kizárólag a közvetlen természeti következményeket említették, mint például a sarki és magashegységi jég és hó megolvadása (26%), az évszakok összemosódása (23%) és az átlaghőmérséklet emelkedése (23%). Azt jól mutatja a felmérés, hogy a környezeti változásokból fakadó további következmények (fajok kihalása 6%, gazdasági és társadalmi következmények 4%) kevésbé jutottak be a köztudatba.

Megdöbbentő adat a tavaly ilyenkor elvégzett hasonló kutatáshoz képest, hogy a hazánkat kifejezetten érintő következmény, az elsivatagosodás és aszályok veszélyének spontán említése egy év alatt 28%-ról 17%-ra csökkent, miközben a sarki és magashegységi jég- és hótakaró olvadás ismerete észrevehetően nőtt. Mivel a jégsapkák olvadásának kérdése egyre gyakoribb téma a mindennapi médiában, az feltételezhető, hogy a lakosság nagy része ezekre az információkra alapozva szerzi ismereteit a felmelegedésről.

További érdekes jelenség, hogy a Budapesti és Pest megyei lakosság körében erősebben megfigyelhető a médiahatás, mint a teljes országos mintában. A Budapesti és Pest megyei megkérdezetteknél többen említik a jég és hóolvadást (32%), illetve az óceánszint emelkedést spontán (15%), mint a sivatagosodást és az aszályt, míg a teljes országos mintában többen gondoltak megkérdezettek közül a szárazságveszélyre, mint a tenger- és óceánszint emelkedésre.

A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé aggasztónak egy új népvándorlást (éghajlati menekültek), a szegények / gazdagok közötti különbségek növekedését és a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartották.

A lakosság klímatudatosságra törekvése a megkérdezettek saját bevallása szerint olyan kis költségvetésű újításokban mutatkozik meg jelentősebben, mint például a hagyományos izzók energiatakarékosra való cseréje (58% számolt be erről), a nyílászárók kicserélése (36%) vagy a háztartási gépek készenléti üzemmódjának kiiktatása (36%).

A felmérés során az is világossá vált, hogy a lakosságnak milyen igényei vannak a hazai zöld civil szervezetek felé. A tavalyi évhez képest az emberek egyre inkább a környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépést, az egyre szélesebb körű tájékoztatást és felvilágosítást várják el, továbbá azt, hogy képviseljék a megújuló energiaforrások támogatásának ügyét a hazai politikai életben.

 Csiba Kata összeállítása a kutatásból