Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Lépj most!

HTML

Klíma MA. És holnap?

Koppenhágai klíma csúcs blogja. A magyar globkrit mozgalom és a magyar civil szervezetek véleménye a klímaváltozásról és a politikai teendőkről. Készüljünk sivatagi életmódra, vagy abba hagyjuk a gázok eregetését? Megjegyzéseket, írásokat ide várjuk:

klimacsucs@gmail.com

Csatlakozz!

Bookmark and Share Subscribe

Climate Scoreboard

Friss topikok

Mit tehet egy magyar Koppenhágában?

2009.12.09. 16:06 Klíma kommandó

Interjút készítettünk egy neve elhallgatását kérő kormányszakértővel, aki részt vesz a magyar delegáció tagjaként a koppenhágai klímatárgyalásokon. Megkérdeztük a jelenlegi rendszerről, a koppenhágai találkozón születendő megállapodásról, az alternatívákról, Magyarország szerepéről és arról, hogy milyen jelentőségük lehet a koppenhágai csúcson civileknek.  

Klíma kommandó (KK): Hogyan áll fel a jelenlegi klímavédelmi szabályozás? Milyen mozgásai voltak a benne részt vevő szereplőknek az elmúlt évtizedben?

Klímaszakértő(KSZ): A Riói keretegyezményben és a Kiotói jegyzőkönyvben találhatóak a jelenlegi nemzetközi klímavédelmi törekvések alapjai. Ezekben a dokumentumokban az található, hogy a fejlett országok megállapodtak, hogy mindegyikük csökkenti az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását. Az USA szenátusa nem ratifikálta ezeket az egyezményeket így nem is léptek életbe, így amíg a többi ország csökkentette az ÜHG kibocsátását, addig az USA 1990-től 2005-ig kb. 15%-al növelte a kibocsátását. Ez alatt az időszak alatt Kelet-Közép-Európában összeomlott a szocialista nehézipar, s habár az országok többsége ismét elérte a rendszerváltozás előtti GDP szintet, de a ’90 előtti kibocsátási szint alatt maradt. Így az USA kibocsátás csökkentésének a kiesését körül-belül pótolta az ex-szocialista államok szerkezetváltozásából fakadó csökkenés. De új szereplők léptek be a „szennyezési piacra” például Kína és India, és többek közt miattuk, de természetesen leginkább az USA miatt egy új globális deal születésére van elementáris igény

KK: Hogyan lehet a globális gazdasági növekedési paradigma közepette, a növekedés velejáróját az ÜHG kibocsátását csökkenteni?

KSZ:Most úgy adják el a klíma témát, mint egy esélyt a növekedésre. A szlogen: „Green Growth” Zöld növekedés.

KK: Nem ez az évtized hazugsága, hogy növekedés kényszer alatt kell csökkenteni?

KSZ: Az egész koppenhágai csúcs arról szól, hogy technológia megoldást kell találni a kibocsátás problémájára. A leginkább hangoztatott lehetőségek a tiszta szén technológia (CCS), és a CO2 föld alá vezetésének a technológiája (TTS).

KK: Paradigmán hogy lehet a rendszert megváltoztatni?

KSZ: Két piaci lehetőség van. vagy a mennyiséget szabályozzuk kvótával, vagy az árat adóval. Az a kérdés, hogy melyik, mikor a hatékonyabb? A jelenleg is működő emisszió kvóta kereskedelmi rendszer (ETS) a pontszerűen működő, nagykibocsátók esetében (pl. hőerőmű) hatékony, a nagy tranzakciós költségek és a monitoring rendszer miatt. A sok országban közszájon forgó karbon-adó a nem pontszerű kis volumenű kibocsátók emisszió csökkentésében lehet hasznos, de ez a módszer nem tudja garantálni a kibocsátás csökkentési célok elérhetőségét. Végső soron mindkét módszerben a kibocsátók a fogyasztókra hárítják át a klímavédelmi költségeket. Itt van a fogyasztó döntési lehetősége, hogy klímabarát terméket vesz-e vagy sem.

KK:Magyarország milyen a szerepet játszik a koppenhágai tárgyalásokon?
 
KSZ:A magyar kontingens a közös EU álláspontot tudja befolyásolni. Az, hogy az EU egységesen erősen lép fel a klímavédelem terén bizakodóvá tehet minket. A régi nagy tagországok, mint Nagy-Brittannia és Franciaország más állásponton vannak, mint a Visegrádiak vagy a baltiak. A posztszocialista országok a nehéziparuk '90-es évek eleji összeomlása miatt, könnyen teljesítették a kiotói jegyzőkönyvben leírtakat, így ezek az országok sok emissziós kvótát tudtak értékesíteni a nemzetközi piacokon. Magyarország érdeke az 1990-es bázisév fenntartása és természetesen egy ambiciózusabb csökkentési vállalás nemzetközi szinten.

KK: Mi fog eldőlni Koppenhágában?

KSZ: Újra osztják a világhatalmi lapokat. Most dől el, hogy ki mekkora kibocsátási lehetőséget kaphat, ez nagyban befolyásolja majd a növekedés lehetőségeit a nagyhatalmaknak. Egy új keretrendszer kialakulására van esély. Hogy mennyire lesz zöld ez a keret, és mivel töltik fel a keretet, az országok klímapolitikáján múlik. Az atomerőművekkel, vagy TTS technológiával csökkenthetik az ÜHG kibocsátást. De választhatják a decentralizált energiatermelést és a kis hálózatú (smart grid) energiafelhasználást is. A klímaügy egy esély a gazdaság fenntarthatóbbá tételére. A keretrendszerrel és a nemzeti szabályozásokkal kapcsolatban is elvárás az, hogy transzparensek legyenek, ne lobbisták és szűk hatalmi körök játékszere legyen a klímapolitika.

Szólj hozzá!

Címkék: politika interjú klímaváltozás koppenhága 2009 tudatformálás

A bejegyzés trackback címe:

https://klima.blog.hu/api/trackback/id/tr401586043

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.