Naptár

június 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Lépj most!

HTML

Klíma MA. És holnap?

Koppenhágai klíma csúcs blogja. A magyar globkrit mozgalom és a magyar civil szervezetek véleménye a klímaváltozásról és a politikai teendőkről. Készüljünk sivatagi életmódra, vagy abba hagyjuk a gázok eregetését? Megjegyzéseket, írásokat ide várjuk:

klimacsucs@gmail.com

Csatlakozz!

Bookmark and Share Subscribe

Climate Scoreboard

Friss topikok

A Koppenhágai Klímacsúcs – kérdések és válaszok

2009.11.30. 00:11 annakunkli

Ha már a csapból is a klímacsúcs folyik, de te még mindig nem tudod, hogy mi az, akkor íme néhány gyors kérdés és válasz:

 

Mi a klímaváltozás?

A fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj) égetésével üvegházhatású gázok (ÜHG) jutnak a levegőbe, visszafordíthatatlanul megváltoztatva a föld éghajlatát. Ezek a gázok ugyanis fokozzák a légkör hőmegtartó képességét és ezáltal globális átlaghőmérséklet-emelkedést okoznak. A tudomány jelenlegi állása szerint még egy 1,5°C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés is visszafordíthatatlan hatásokkal járhat, egy 2°C-os emelkedés pedig egészen biztosan éghajlati katasztrófához vezet. A katasztrófa elkerülése érdekében arra van szükség, hogy legkésőbb 2015-re tetőzzön, majd hirtelen lecsökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása a világon, olyan mértékben, hogy 2050-re a nulla szintet közelítse.

Magyarországnak van mitől félnie?

Igen. A medencehatás következtében Magyarország területén a föld átlagos felmelegedésénél kétszer nagyobb, akár 3–5°C-os átlaghőmérséklet-emelkedéssel is számolhatunk. Ez azt jelenti, hogy a jövőben évente majdnem negyven olyan napra számíthatunk, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölé emelkedik. A hőségnapokon a termelékenység nagy mértékben csökkenni fog, ami kihatással lesz az ország GDP-jére, emellett komoly károkat okozhatnak a hőséggel járó egészségügyi problémák is.

Egy ilyen mértékű felmelegedés során felborul az éves csapadékeloszlás: a korábbinál kisebb mennyiségű csapadék egyszerre, télen hullik majd le, ami gyakori árvizeket, valamint a talaj erodálását okozza, nyáron pedig hosszú aszályos hónapokra számíthatunk. Az Alföld egyes részei teljesen elsivatagosodnak, a talajvíz szintje csökken, és ezzel veszélybe kerül a mezőgazdasági területek öntözése, valamint a lakosság ivóvízellátása is.

 

Mi a Koppenhágai Klímacsúcs és miért fontos?

A Kiotói Jegyzőkönyv, amely jelenleg nemzetközi szinten meghatározza az ENSZ-tagállamok kibocsátás-csökkentési kötelezettségeit, 2012-ben lejár, ezért idén döntést kell hozni a megfelelő folytatásról, amely minden eddiginél erősebb kötelezettségvállalást tartalmaz. A koppenhágai csúcs az utolsó lehetőség arra, hogy a fejlett és fejlődő országok vezetői együttesen elkötelezzék magukat a klímaváltozás megállítása mellett, és olyan megállapodásra jussanak, amellyel elkerülhetőek a klímaváltozás katasztrofális hatásai. A konferencia két héten keresztül tart, december 7.-től 18.-ig.

 

Kik lesznek ott?

A konferencián az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (United Nations Framwork Convention on Climate Change, UNFCCC) 192 tagállama vesz részt. A Keretegyezmény legfőbb döntéshozó szerve a Felek Konferenciája (Conference of the Parties, COP, innen a csúcs hivatalos neve: COP15, azaz a 15. Felek Konferenciája) amely évente ül össze a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek képviseletében. Az idei csúcsra a környezetvédelmi miniszterek mellett várják a vezető állam- és kormányfőket és klímaszakértőket, emellett rengeteg újságíró és még több aktivista várható.

 

Mi a Klímacsúcs lényege?

A klímatudósok egyetértenek abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésének határt kell szabni majd rövid időn belül csökkenteni. Annak érdekében, hogy a globális felmelegedést a kritikus 2 fok alatt tartsuk, az 1990-es év kibocsátásának szintjéhez képest rövid távon (pl. 2015-ig) 25 – 40%-os csökkentésre van szükség és 80 – 95%-os csökkentésre 2050-ig. Eddig sajnos az ajánlatok alatta maradtak ezeknek a céloknak.

 

Ki csökkentsen?

Ez alapvető igazságossági kérdéseket vet fel. Az iparosodott államok, így az Egyesült Államok, Anglia vagy Japán bocsátotta ki messze a legtöbb ÜHG-t, így a csökkentés felelőssége is őket terheli a legnagyobb részben. Emellett azonban a feltörekvő gazdaságú államok, mint pl. India és Kína kibocsátása is egyre emelkedik. Mégis, ezek az államok összességében viszonylag alacsony karbonlábnyommal rendelkeznek mivel a népességük nagy része mély szegénységben él. Ők azzal érvelnek, hogy jogukban áll a szennyezést addig folytatni amíg az általános életszínvonal nem nő elfogadható szintre. A tárgyalásoknak kulcsfontosságú része a csökkentés felelősségek egyensúlyba hozása.

 

Mennyibe fog ez kerülni és ki állja a számlát?

A fő nehézség az, hogy míg az előnyök csak hosszú távon mutatkoznak meg, a költségek most keletkeznek. Sokan érvelnek amellett, hogy egy nem fosszilis energiahordozókon alapuló gazdaság sokkal költséghatékonyabb, de az átállás rengeteg pénzbe kerül. Az igazságosság pedig megköveteli, hogy a számlát azok az államok állják, akiknek a legnagyobb a része a környezetszennyezésben. Az Európai Unió becslése szerint 2020-tól a klímaváltozás költségeinek fedezésére évente mintegy 100 milliárd dollárra lesz szükség. Más becslések ennek akár a négyszeresét emlegetik. A legkívánatosabb az lenne, ha a feltörekvő államok kihagynák a fosszilis energia által meghatározott növekedési korszakot és rögtön a megújuló energiaforrásokból fedeznék óriási energiaszükségletüket. Akárhogy is, a fejlett államoknak példát kell mutatniuk ebben. A költségek megosztása így egy további kulcskérdése a konferenciának.

 

Mik a kilátások egy megállapodást illetően?

A szeptemberi barcelonai tárgyalások nem adnak okot derűlátásra, kötelező erővel bíró egyezmény nagy valószínűséggel nem fog születni, politikai keretmegállapodásnál többre nem igen számíthatunk. Amennyiben egyáltalán nem sikerülne megállapodásra jutni, húsz évnyi tárgyalások vesznének oda minden eredményükkel együtt és a világ rendületlenül menetelne a globális felmelegedés visszafordíthatatlan és egyre súlyosabb következményei felé.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: tudomány klímaváltozás co2 gyik figyelemfelhívás ars blogotica koppenhága 2009 klíma csúcs

A bejegyzés trackback címe:

http://klima.blog.hu/api/trackback/id/tr1001562036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.